Titkolják, hogy kínai mézet értékesítenek egyes mézüzemek. A termékek címkéjén azt tüntetik fel nagybetűvel, hogy Magyarországon gyártották, azt azonban már nem kötik a vásárlók orrára, hogy a méz nem hazai.
Egyre komolyabb feszültséget okoz a méhészek körében az, hogy egyes csomagolóüzemek mind több külföldi terméket, főként kínai mézet hoznak be az országba, s azt a hazaival összekeverve dobják piacra. A nevük elhallgatását kérő, lapunkat informáló piaci szereplők arra is felhívták a figyelmet: az importőrök mindezt úgy teszik, hogy a vásárlók figyelmetlenségében bízva a fogyasztók megtévesztésére alkalmas címkézést használnak. Példaként említették a Klenáncz Méhészet gyakorlatát, amely csomagolóüzem óriási betűkkel tünteti fel azt a felesleges információt, miszerint Magyarországon gyártották a mézet, míg a termék származási helye sokkal kisebb betűmérettel, valahol a szövegfolyamon belül szerepel. A nagyon figyelmes vásárló így is csak azt tudhatja meg, hogy a kezében lévő méz uniós és EU-n kívüli országokból származik, ám azt még véletlenül sem kötik az orrára, hogy silány minőségű kínai termékről van szó.
Az ügyben megkerestük a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot is, az iránt érdeklődve, megtéveszti-e a cég a vásárlókat. A hatóság szóvivője, Kiss Anita arról számolt be, hogy a jogszabályok alapján az árucikk jelölése önmagában nem minősül megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak, amennyiben a termék gyártása Magyarországon történt, és a gyártás során felhasznált mézek uniós tagállamból, illetve más országokból származó mézek keverékéből áll. Hozzátették: az üzem ellenőrzése nélkül nem lehet eldönteni, hogy a jelölés alkalmas-e a vásárlók megtévesztésére.
Mindez meglepő, figyelembe véve, hogy az emberek nem a befőttesüveget és a címkét veszik meg, hanem a mézet. Vagyis ez esetben egyáltalán nem az a meghatározó, hogy Magyarországon gyártották – vagyis csomagolták – a terméket, mert az sokkal inkább érdekli a vásárlót, hogy külföldi méz kerül-e a kosarába, vagy sem.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület arról tájékoztatta lapunkat, hogy importra egyáltalán nem lenne szükség. Sőt, hazánk nagytermelőnek számít, az itthon megtermelt méz 75-80 százalékát exportálni szoktuk. Jobb években 23-24 ezer tonna mézet állít elő a körülbelül húszezer magyar méhész. A lapunkat informáló szakértők szerint ezért is meglepő, hogy az utóbbi időben folyamatosan emelkedett a Kínából behozott méz mennyisége. Információik szerint míg korábban az öt százalékot sem érte el a külföldi méz aránya a hazai polcokon, mára csak a kínai mézból 15-20 százalékosra nőhetett ez a mennyiség. Elmondták: korábban még a méznagytermelőnek számító Spanyolország piacát is sikerült felborítani a leggyakrabban nagyon silány kínai termékek belföldi terítésével.
