Soros György valószínűleg belátta, hogy a jogállami mechanizmusok, így például a parlamenti választás útján az általa favorizált emberek nem tudnak hatalomra kerülni Magyarországon, ezért most a törvényességen túli eszközökkel akarja a polgári kormányt megdönteni.
Erre az amerikai elnökválasztás után már láthattunk példát, amikor a baloldali vereség annyira kiverte a biztosítékot Soroséknál, hogy lázadásokat, tüntetéseket szítottak, gyújtogatásoktól és utcai összecsapásoktól sem riadva vissza. Bár az elmúlt időszakban is volt már példa bőven botrányos és erőszakos akciókra, a CEU-tüntetéseket megelőzően is kaptunk ízelítőt például székházostromlásból.
A szombati tüntetés forgatókönyve tökéletesen illeszkedik a spekuláns hálózata által már hosszú évek óta szamárvezetőként használt anarchista stratégiába, amelyet Saul Alinsky dolgozott ki. Alinsky értekezéseiben olyan módszereket vázol fel, amelyek alkalmasak egy kormány megbuktatására választások nélkül is, ha annak politikája nem illeszkedik a szélsőségesen liberális elvárásokhoz.
A módszer központi eleme a provokáció, a törvényesség határán vagy azon túl mozgó akciók, illetve ezek következtében az „áldozattá” válás, amit tökéletesen szemléltetnek Gulyás Márton festékdobálós akciói, majd a letartóztatása után kialakult „Szabadítsuk ki Mártont!” akciósorozat.
Az Alinsky-követők egyik kedvelt módszere közé sorolható az is, amikor valamilyen álhírt dobnak be a köztudatba, ezzel hergelve a naiv és hiszékeny tömeget, amelynek figyelmét folyamatosan igyekeznek fenntartani, hogy az ezáltal eszközzé váljon a kormányzat megdöntésében.
Emlékezetes, hogy 2017. július 5-én Gulyásék egy egész „konferenciát” szenteltek annak, hogyan is kell polgári engedetlenségben részt venni. A tiltakozások gyakran sikert hoznak a baloldalnak, mivel azt az érzetet keltik, mintha az egész országot düh emésztené.