A magyar kormány ez alapján azt kéri, hogy szólalhasson meg érintettként az ügyben a lap hasábjain. A külügynek a belügyi tárca javasolta ezt, mivel az írás a BM felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtás alkalmazottját gyanúsítja meg bűncselekménnyel. Mint azt kedden megírtuk, a The New York Times az egyik Németországban megkérdezett szír menekült nőt idézve azt írta, hogy Magyarországon az egyik börtönőr eszméletlenre verte a migránst, mert az asszony visszautasította a férfi közeledését.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) lapunknak határozottan cáfolta a lapban megjelent állítást. Közölték: a cikkben megfogalmazott állítás azért sem fordulhatott elő, mert a magyar bv-intézetekben kizárólag felnőtt férfiak voltak és vannak idegenrendészeti őrizetben, a bevándorlási hullámban érkező nőkkel a hazai börtönőrök nem kerültek és kerülhetnek kapcsolatba.
Az általunk megkérdezett szakértők a fentiekkel összefüggésben azt emelték ki, hogy a The New York Times újságírója nem kereste meg az érintett magyar szerveket, ami súlyos sajtóetikai vétség. Szánthó Miklós szerint a cikk alapján is megállapítható, hogy a félinformációkon alapuló tájékoztatás a „mértékadó” nyugati sajtó lételemévé kezd válni Magyarországgal kapcsolatban. Az Alapjogokért Központ vezetője úgy véli: azt, hogy tartalmaz-e a cikk valóságelemet a bántalmazás vonatkozásában, csak az ügy részleteinek ismeretében lehetne eldönteni.
Georg Spöttle, a németországi viszonyokat is jól ismerő biztonságpolitikai szakértő szerint gyakori, hogy a német idegenrendészeti eljárások során a bevándorlók az unióba lépésüket regisztráló országokkal kapcsolatban olyan valótlan állításokat fogalmaznak meg, amelyeket már utazásuk során kitaláltak és egyeztettek is egymással. Annak reményében teszik ezt, hogy így elkerülhetik a kitoloncolásukat célországukból. A szakértő jelezte, szinte lehetetlen az idegenrendészeti eljárást lefolytató hatóságok számára a bevándorlók állításai valóságtartalmának ellenőrzése.
Szánthó Miklós is úgy véli, hogy a kiutasításra váró migránsok Európában általában a tranzitországokban tapasztalható rossz körülményekre hivatkozva kérik, hogy az adott országba ne toloncolják vissza őket. Sőt, volt olyan eset, amikor a finnországi ellátást sem találták már kielégítőnek. Az Alapjogokért Központ vezetője szerint azonban felmerül a kérdés: ha valóban az életüket mentik a meneküléssel, akkor a szíriainál vagy irakinál vélelmezhetően jobb magyar, szerb, görög ellátási körülmények miért nem felelnek meg nekik? Szánthó Miklós úgy gondolja, ezek után jogos a kérdés: az újság vajon milyen terjedelemben foglalkozik majd a szilveszterkor Németországban bevándorlók által bántalmazott német nőkkel? Lapunk levélben megkérdezte a The New York Times szerkesztőségét is az ügyről, de egyelőre nem kaptunk választ.