A végéhez közeledik a 2015-ös röszkei zavargás bűnpere, amely még a Sargentini-jelentésben is szerepelt. Az Európai Parlament holland képviselője a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogairól és azok állítólagos magyarországi sérelméről szólva azt írta, hogy a ciprusi illetőségű szíriai Ahmed H. éppen három évvel ezelőtt a Szíriából menekülő családtagjait próbálta átsegíteni a magyar határon, ezért vonták büntetőeljárás alá.
A magyar bíróság terrorcselekmény miatt hét év börtönre ítélte a férfit, ez pedig Sargentini szerint kérdéseket vet fel a terrorellenes jogszabályok alkalmazását és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését illetően.
Végül is az, hogy pontosan mi történt, akár a hét közepén kiderülhet, az előrejelzés szerint ugyanis a Szegedi Ítélőtábla a megismételt eljárásban csütörtökön várhatóan meghozza a jogerős ítéletet.
A szír férfit első fokon hétéves fegyházbüntetéssel sújtották
Fotó: Havran Zoltán
A ciprusi útlevéllel rendelkező szíriai férfi ellen az ügyészség a 2015-ös röszkei események kapcsán emelt vádat. A televízióállomások is részletesen bemutatták, hogy az akkori zavargás résztvevői a határátkelőnél különféle tárgyakkal, kövekkel, üvegekkel dobálták a rendőröket, Ahmed H. pedig megafonon beszélt a környezetében lévőkhöz.
A vádhatóság az órákig tartó eseménysorból azt a következtetést vonta le: Ahmed H. szerette volna rákényszeríteni a hatóság képviselőit arra, hogy nyissák meg a határt, és a jelen lévő több száz migránst Szerbiából engedjék át Magyarországra. Ennek megfelelően a Szegedi Törvényszék Ahmed H. vádlottat először terrorcselekmény és tiltott határátlépés miatt tíz évi fegyházbüntetésre ítélte.
A Szegedi Ítélőtábla azonban ezt nem találta megalapozottnak, és tavaly új eljárást rendelt el. Utóbb a Kúria megállapította, hogy a másodfokú büntetőtanács maga is kijavíthatta volna a hibát. Az azóta megismételt elsőfokú eljárásban a Szegedi Törvényszék idén tavasszal hét év fegyházat rótt ki az ügyben. A március 14-i törvényszéki tárgyalás végén az ügyész fellebbezést jelentett be súlyosbításért, és jóval hosszabb szabadságvesztés kiszabását indítványozta. A vádlott és védője szintén fellebbezett.
Ezzel kapcsolatban Bárándy Péter ügyvéd, Ahmed H. védője a Magyar Időknek most elmondta: a megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság körültekintő bizonyítást végzett, és azt állapította meg, hogy a vádlott nem egy személyben, hanem a tömeg részeként, mintegy társtettesként követte el a cselekményét, tehát valójában a közös fellépés volt fenyegető a hatóság számára.
Bárándy mindemellett úgy véli: nem terrorcselekmény, hanem a hivatalos személy elleni erőszak valamilyen formája valósult meg – ezért ennek megállapítását és a büntetés enyhítését kérik.
A védő szerint egyébként mindenki hazudik, aki mostanában erről az ügyről beszél, így a Sargentini-jelentés is, amely úgy állította be, hogy a márciusi ítélet jogerős, holott nem az.
Az ügyvéd hozzátette: a jelentés kritizálói azért tévednek, mert a hatályon kívül helyezett ítéletet veszik alapul, és úgy tekintik, hogy Ahmed H. a zavargás vezéregyénisége volt, noha ez nem így van, mert társtettesként működött közre.
A törvény szerint egyébként terrorcselekményt az követ el, aki például állami szervezetet, hatóságot arra próbál kényszeríteni, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezért személy elleni erőszakos bűncselekményt hajt végre.
