Jogerősen is védetté nyilvánították a Munkácsy-trilógia részét képző Golgota című festményt – közölte hétfőn lapunkkal az alkotás védettségének ügyében első- és másodfokon is eljáró Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ. Ez többek között azt jelenti, hogy a festményt csak külön engedéllyel lehet kivinni az országból, de még a debreceni Déri Múzeumból is más helyre szállítani, miközben az állam élhet elővásárlási jogával. A legfontosabb azonban, hogy a Műtárgy-felügyeleti Iroda időnként ellenőrizheti a műkincset, illetve a tulajdonosnak hozzáférhetővé kell tennie azt kutatási, kiállítási célokra.
A Déri Múzeumtól megtudtuk: a Golgota jelenleg is egy bársonylepellel letakarva áll az intézmény kiállítótermében, azt azonban egyelőre nem közölte a Forster Központ, hogy törvényi kötelessége-e leleplezni a képet a tulajdonosnak. Lapunk több galériatulajdonos mellett megkereste Medve Mihályt, a Műcsarnok titkárságvezetőjét is. A szakemberek szerint nagy viták várhatók a jogerős döntés után arról, hogy a tulajdonosnak le kell-e lepleznie és a nyilvánosság elé kell-e tárnia a Golgotát.
Megírtuk, a Forster Központ tavaly november 20-i elsőfokú döntésében vette fel a védett műalkotások listájára az amerikai–magyar üzletember, Pákh Imre tulajdonában lévő Golgotát. Novemberben Pákh megfellebbezte a döntést, mondván, jogellenesnek és indokolatlannak tartja az eljárást. A műgyűjtőt hétfőn nem értük el, azonban lapunk érdeklődésére a múlt héten, a másodfokú döntés meghozatala után – de annak eredményét még nem ismerve – azt mondta: – Borítékolható, hogy a Forster Központ másodfokon is a tavalyival megegyező döntést hozott, hiszen az eljárás ahhoz hasonlít, mint amikor a bíró, a hóhér és az esküdtszék is egy személyben ugyanaz. Ügyvédeim tovább keresik a lehetőségeket – tette hozzá a műgyűjtő.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban világossá tette: a képet a jegybank Értéktár programjának részeként kívánja megvásárolni, a műkincsvételre vonatkozó lehetőségeken belül, amelyeket ez esetben jogszabályok határoznak meg. Az MNB továbbra is a nyilvánosság előtt is ismert hatmillió dolláros – azaz több mint 1,6 milliárd forintos – vételárat határozza meg a Golgotáért. A védetté nyilvánítás előtt az amerikai–magyar műgyűjtő kilencmillió dollárt kért a trilógia tulajdonában lévő darabjáért és többször azt állította, hogy egy orosz vevőjelölt már érdeklődik a festmény iránt.