Kovács Béla nem kémkedett az Európai Unió ellen, hiszen EP-képviselői munkája során nem folytatott hírszerzői tevékenységet, amiért anyagi ellenszolgáltatást kapott volna külföldi országtól – tolmácsolta a Magyar Időknek a Jobbik európai parlamenti képviselőjének álláspontját védője, Szikinger István. Az ügyvéd azt is hozzátette: a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) eddig semmilyen, a kémkedést igazoló bizonyítékot nem mutatott be számukra, bár minősített iratokat, így lehallgatási jegyzőkönyveket is megismerhettek már.
Kovács Bélát a 2011–2013-ra vonatkozó időszakról kérdezték, ám álláspontjuk szerint ebben az időszakban a politikus akkor sem követhette volna el a terhére rótt bűncselekményt, ha valóban hírszerzői tevékenységet folytatott volna. A büntető törvénykönyvben (Btk.) ugyanis 2014. január 1-jétől szerepel a „kémkedés az Európai Unió intézményei ellen” elnevezésű tényállás, korábban csak a Magyarország ellen folytatott kémkedés szerepelt benne.
Kreatívan építi fel a védelmet Kovács Béla és ügyvédje, Szikinger István
Szikinger István a megismert minősített iratok tartalmáról nem beszélhetett, ám annyit elmondott példaképp, hogy az egyik telefonlehallgatás irata Kovács Bélának egy külföldi diplomatával folytatott beszélgetését tartalmazza, ahol az időjárásnál komolyabb téma nem fordul elő. Az iratokból az is kiderül, hogy Kovácsot 2009-től tartották megfigyelés alatt, ám sem az Európai Unió elhárítása, sem az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) nem figyelmeztette, hogy kémgyanús egyénekkel találkozott volna vagy tartana kapcsolatot.
A Jobbik EP-képviselője ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután Kovács Béla egy ma is aktív orosz titkosszolgálati emberrel, egykori KGB-ügynökkel kapcsolatos titkosszolgálati feldolgozás közben az AH látókörébe került. A polgári elhárítás feljelentésében leírta a nyomozó hatóságnak, hogy Kovács Béla konspiratív módon tart fenn kapcsolatot orosz diplomatákkal, és havonta látogat Moszkvába.
Polt Péter legfőbb ügyész 2014 májusában Martin Schulztól, az Európai Parlament elnökétől kérte, hogy az EP függessze fel a Jobbik politikusának mentelmi jogát, ez azonban csak 2015 novemberében történt meg, így a nyomozó ügyészek csak decemberben közölhették az alapos gyanút Kovács Bélával. Idén január 18-án írtuk meg, hogy három országból – Lengyelországból, Olaszországból és Franciaországból – biztosan kért adatokat jogsegély részeként a Legfőbb Ügyészség Kovács Béla kémügyében.
Ezek az információk beérkeztek, az iratokat lefordították, elemezték, ez a procedúra is hozzájárulhatott az eljárás elhúzódásához. Úgy tudjuk, a külföldi társszolgálatok több minősített adatot, iratot is átadtak a jogsegély keretében, amelyek az alapos gyanút támasztották alá.
A KNYF folyamatban lévő nyomozással kapcsolatos védői álláspontokat nem kommentál. Annyit azonban megtudtunk, hogy még közel sem tártak minden bizonyítékot Kovács Béla és védője elé, ez legkésőbb iratismertetéskor megtörténik majd.
Mint azt megírtuk, Kovács Bélát július 19-én a kémkedési ügyében nyitott ügyszámon meggyanúsították jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával is, ezzel egyesítve a két ügyet. A gyanú szerint a jobbikos politikus 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötött négy, illetve hat hónapos időtartamra. Ezért több mint 28 ezer eurót, vagyis nyolc és fél millió forintot meghaladó összeget vett fel az Európai Parlamenttől. Az ügyészség szerint a gyakornokok gyakorlatilag nem léteztek, érdemi munkavégzés nem történt, ezek fiktív szerződések voltak.
A Jobbik politikusa azonban 15 600 euróról beszélt újságíróknak, mint mondta: ennyit fizetett az EP három gyakornoknak. Ők egyébként szintén gyanúsítottak az ügyben. Szikinger István az összegek eltérését azzal magyarázta, hogy Kovács a felesége – Svetlana Istosina – unokaöccsét is alkalmazta gyakornokként, de Istosina Brüsszelben tevékenykedett, így a számára kifizetett összeg nem szerepeltethető a gyanúsításban.
