Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár a napokban kiadott miniszteri rendelettervezetről lapunk kérdésére elmondta: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kiemelt betegbiztonsági ügynek tekinti a kórházi fertőzések visszaszorítását, ezért készített elő intézkedéscsomagot a kórház-higiéniai jogszabályok módosítására.
Kiemelte: az intézkedéscsomagban egy tanácsadó testület felállítása is szerepel annak érdekében, hogy széles körű szakmai konszenzuson alapuló, magas színvonalú intézkedések születhessenek.
Hegedűs Zsolt, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) alelnöke minderről megkeresésünkre úgy nyilatkozott: komplex kérdésre komplex és szakmailag korrekt választ ad a kórházi fertőzésekről szóló miniszteri rendelet, amely a napi gyakorlatba is átvezethető.
A Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által kiadott, ősszel érvénybe lépő rendelet kitér rá, hogyha a beteg magasabb rizikócsoportba tartozik a kórházi fertőzések szempontjából, akkor még fokozottabban figyeljenek rá. Ehhez létrehoztak egy hivatalos ellenőrzési listát, amely alapján kiderülhet, mekkorák az adott páciens fertőzési kockázatai.
Hegedűs Zsolt szerint ezek az ellenőrzési listák jobb adatokat fognak közvetíteni az egészségügyi szolgáltatóknak a fertőzés veszélyéről, mint korábban.
– A rendelet további előnye az is, hogy minden egyes osztályon nővéreket kell bevonni, akik kapcsolatot tartanak a kórház infekciókontrollt végző szakembereivel, ám fontos, hogy az ő oktatásuk, szemléletformálásuk se maradjon el – mondta el a Reszasz alelnöke.
– A miniszteri rendelet ugyanakkor nem tartalmazza, hogy pontosan mennyi különforrást biztosít az abban foglaltakra a kormány, akár a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőn keresztül – hívta fel a figyelmet Hegedűs Zsolt. Mint mondta, a humán erőforrás megoldása sem egyértelmű, mert bár klinikai mikrobiológusok, infektológusok, kórház-higiénikusok a legtöbb intézményben elérhetők, ám nem feltétlenül akkora számban, amekkora a rendeletben előírtakhoz szükséges.
A higiéniai előírások betartatása szemléletbeli fordulatot, megújulást is igényel
Fotó: Havran Zoltán
A szakember szerint önmagában a rendelettől még nem lesz kevesebb a fertőzések száma, hanem a megvalósításához szükséges források – mind anyagi, mind humán erőforrás – biztosításától, a gyakorlatban való alkalmazásának rendszeres ellenőrzésétől és a kórházi fertőzések megelőzésében szereplők megfelelő motivációjától lehet várni majd a tényleges sikert.
– A legfontosabb motiváló tényező a transzparencia, vagyis az, hogy idővel a kórházak tegyék nyilvánossá a fertőzésekről szóló, szakemberek által előzetesen ellenőrzött adatokat – fejtette ki.
Példaként említette az Egyesült Királyságot, ahol szintén jellemző volt ez a probléma, ám egy komplex intézkedési csomag bevezetésével és a multirezisztens kórokozók előfordulási arányának havonkénti, kórházakra lebontott publikus jelentéseivel az végül 80 százalékkal csökkent.
– Az adatok nyilvánossá tétele tehát kellő ösztönző erő ahhoz, hogy a kórház vezetősége és az orvosok, egészségügyi dolgozók is tudatosabbá váljanak, és szigorúbban betartsák a rendelet előírásait – véli Hegedűs Zsolt.
A dokumentum azt is előírja, hogy minden egyes betegellátási és látogatói ponton elérhetővé kell tenni alkoholos kézfertőtlenítőt és adagolót. Hegedűs Zsolt szerint fontos lenne, hogy a betegek és látogatóik visszajelezhessenek akár publikusan is, hogy volt-e alkalmuk a kézfertőtlenítésre, illetve mennyire voltak elégedettek a kórház tisztaságával.
– Ha hónapról hónapra elérhetők lennének ezek az anonim értékelések az intézményekről, az biztosan fejlődést hozna két-három éven belül – fogalmazott a szakember.
Értesüléseink szerint a tárca a következő napokban tájékoztatást ad a rendelet további részleteiről.
