Alig zajlott le a választás, a balliberális média zászlóshajója, az Index azonnal nekiesett az oktatáspolitikának, azt állítva, hogy „többet keres a kezdő buszsofőr, mint egy egyetemi adjunktus”.
Lapunk kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma arról tájékoztatott, hogy Magyarországon az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben mintegy 12 ezer oktató és csaknem 1500 kutató dolgozott tavaly. Az oktatók a fizetési fokozatok garantált illetménye ellenére 2017-ben átlagosan közel bruttó 545 ezer forintot kerestek havonta, míg egy kutató 398 ezer forintot. A minisztérium állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási ágazat átlagos kereseti viszonyainak elemzéséhez nem elegendő a bértábla vizsgálata.
Ismertetésük szerint ma a magyar felsőoktatásban azon túl, hogy a cikkben is említett 26,8 százalékos béremelés történt, 2015 óta közel 260 milliárd forint hazai és uniós pályázati forrás áramlik be, amelynek felhasználása és célja a humánerőforrás-fejlesztéstől a magas technológiai igényű ipari fejlesztésekig terjed.
Azaz ma itthon egy egyetemi oktató-kutató nemcsak a garantált bérjövedelméhez jut hozzá, hanem kiemelt illetményhez is: így lehetséges, hogy 2017-ben a legalacsonyabb besorolás szerinti bruttó átlagkereset csaknem 258 ezer, míg a legmagasabb mintegy 1,089 millió forint volt.
Újdonság, hogy az idei évtől a közoktatásban növekedett a pedagógusok túlóradíja is
Fotós: Havran Zoltán
Lapunk a közoktatással kapcsolatban azzal a kérdéssel fordult a Klebelsberg Központhoz (KK), milyen intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a pedagógusok többletmunkáját honorálják. A központ válaszában azt hangsúlyozta: mindig is azt az álláspontot képviselték, hogy a többletmunkáért járó juttatásokat szükséges megemelni.
Mint írták, a cél, hogy valódi anyagi elismerést kapjanak azok a pedagógusok, akik pluszfeladatokat vállalnak az intézményekben. Ismertetésük szerint ennek érdekében növelték meg jelentősen tavaly szeptember elsejétől a tankerületi központok az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői és az intézményvezető-helyettesi pótlékokat is, lehetővé téve az intézményvezetők számára a differenciálást. Ennek következtében például az osztályfőnöki pótlék finanszírozott kerete több mint a duplájára emelkedett.
A KK kiemelte: újdonság az is, hogy a pedagógusok túlóradíját a mindenkori vetítési alap három százalékában határozzák meg a tankerületi központok, amely jelenleg 3045 forint.
Az oktatásirányítást ért egyik legnagyobb kritika, hogy januártól megközelítőleg ugyanazt a bruttó 180 ezer forint körüli összeget keresi az, akinek középfokú iskolai végzettsége van (a garantált bérminimum emelkedése miatt), mint a főiskolai oklevéllel rendelkező kezdő pedagógus. Ezt orvosolta a központ azzal, hogy az ilyen jellegű gyakornoki illetményt – a kezdő tanárok ugyanis gyakornoki besorolásba kerülnek – január elsejével visszamenőleg bruttó 200 ezer forintra növelte.
