Az állami és magánegészségügy szétválasztásának tervezete előrehaladott állapotban van, és bár mindkettőnek van helye az ágazatban, nélkülözhetetlen, hogy tiszta és átlátható viszonyrendszert alakítsanak ki – mondta el lapunknak Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Hozzátette: ezzel kapcsolatban erős érdekek ütköznek össze, amelyek nyilvánvalóan érdeksérelmeket és rendkívüli reakciókat fognak előidézni, de erre fel vannak készülve. – Fontos, hogy a magánkórházak ne tudják kijátszani az állami ellátóhelyeket, és fordítva – tette hozzá az orvosprofesszor.
Kásler Miklós arról is beszélt, hogy a kormány jelentősen megemeli a szakdolgozói béreket: négy év alatt összesen 72 százalékkal az idei alapbérhez képest. Mint mondta, a béremeléssel céljuk az utánpótlás-növelés is, ugyanakkor ez csak egy intézkedés a sok közül. – Abból indulunk ki, hogy soha nem tudunk annyit fizetni az ápolónőknek itthon, mint amennyit Németországban kereshetnek, ugyanakkor a németek sem tudnak olyan magas bért adni, mint az amerikaiak. – Ezt áthidalva a magyar kormány a lakhatás megkönnyítését is célul tűzte ki a béremelések mellett, mert ennek biztosan van visszatartó ereje, ahogy az ösztöndíjaknak is – fogalmazott.
Az elmúlt években is jelentős bérfejlesztések voltak, például 2010 óta az orvosok fizetése 2,5-szeresére nőtt, a szakdolgozóké pedig kétszeresére – emlékeztetett a miniszter, hozzátéve: hatalmas lemaradásból kellett felzárkóznia az országnak, hiszen a szocialista kormányok idején az egészségügyben dolgozók még alulról a harmadikak voltak a foglalkoztatási csoportok között.
Az idei kórházi konszolidációval kapcsolatban a tárcavezető elmondta, az intézmények eladósodásának hátterében több ok is húzódhat, ezeket nagyon pontosan fel kell mérni és biztonságos, hosszú távon is hatékony gazdálkodást kialakítani. Szavai szerint szükség van az egészségügyi intézmények felett ellenőrző pozíciót betöltő személyekre, akiket hívhatunk akár kancellárnak vagy pénzügyi biztosnak is, azonban nem olyan hatáskörrel fognak bírni, mint más ágazatok kancellárjai.
Ezt az intézkedést azután tudják majd bevezetni, ahogy elkészül a tizenöt legjobban eladósodott kórház értékelése, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) végez, de Kásler Miklós felkérte a Pénzügyminisztériumot, hogy ők is adjanak szakembert a vizsgálathoz.
A miniszter hadat üzen a hálapénzadás rossz szokásának
Fotó: Havran Zoltán
A miniszter kijelentette: a kórházak gazdálkodását ellenőrző Állami Számvevőszék arra mutatott rá, ami nem működik jól. – Megerősítette a már korábban meglévő véleményünket, hogy át kell nézni a kórházak pénzügyi viszonyait, de nem úgy, mint egy gyárat vagy iskolát, hiszen az egészségügy egészen speciális helyzetben van – emelte ki. Ez a speciális helyzet két alapvető – ám sokszor nem szinkronban lévő – törvényszerűségből fakad: az egyik, hogy minden beteget el kell látni, ez számít prioritásnak. A másik viszont az, hogy nem vállalhat kötelezettséget az adott kórház olyan ellátásra, amelyre már nincs fedezet – mondta.
A szinkront a teljesítményvolumen-korlát (tvk) rendszere is megbontja, hiszen emiatt gyakran egyre magasabb progresszivitású intézményekbe terelik a betegeket: a városiból a megyei kórházba, a megyeiből az országos intézetbe. – Az Országos Onkológiai Intézet vezetőjeként van tapasztalatom arról, hogy míg a tvk felső határáig teljes térítéssel tudtuk ellátni a beteget, addig azt átlépve – az úgynevezett regresszív sávban – már csak 80 százalékban kaptuk vissza az ellátás teljes összegét. Ha ezen is túlléptünk, akkor egy forintot sem kaptunk a beteg ellátása után – idézte fel a korábban gyógyító orvosként dolgozó miniszter, hozzátéve, a betegeket ennek ellenére el kellett látni, hiszen innen nem küldhettek tovább senkit. – Az adósságállomány egy része ebből is fakad, illetve abból, hogy mindennek emelkedik az ára – hangsúlyozta.
Kásler Miklós példaként említette a gyógyászati segédeszközöket, amelyeknek egy év alatt is jelentősen megemelkedett az ára, ezért is döntött a kormány az egészségbiztosítási kassza keretének 34 milliárd forinttal történő megemeléséről.
Kérdésünkre válaszolva Kásler Miklós elmondta: a nyugdíjaskorú ápolók és orvosok továbbfoglalkoztatásáról nem terveznek jogszabályt módosítani, az ügy jelenleg nincs napirenden. A miniszter ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a háziorvosok jelentős része nyugdíjkorhatár felett van, és számukra továbbra is biztosítják a foglalkoztatást. – Az elvándorlás az utóbbi években jelentősen csökkent mind az orvosok, mind az ápolók esetében – tájékoztatott a tárcavezető, hozzátéve: úgy látja, hogy a jövőben sem fog romlani a helyzet.
A miniszter szerint le kell építeni a hálapénz romboló szokását
Fotó: Havran Zoltán
A hálapénzrendszert Kásler Miklós szerint úgy lehet kiiktatni, ha a béremelésekkel elérik azt a színvonalat, amikor nem lesz már szükség erre, ez azonban nem néhány év munkája. Hozzátette: a magyar társadalomba sajnos már mélyen beivódott a paraszolvencia, azonban vannak orvosok, köztük ő is, aki nem fogadott el hálapénzt.
– Egyes betegek ezt azzal teszik egyenlővé, hogy ha az orvos nem fogad el tőlük pénzt, akkor biztos halálra vannak ítélve. Ezt a romboló hálapénzrendszert tehát le kell építeni – emelte ki a miniszter. Kásler Miklós hangsúlyozta: a gyógyítás alapfeltétele a bizalom, ehhez pedig arra lenne szükség, hogy a médiumok ne végezzenek lejáratókampányokat az egészségügy ellen.
Mint korábban megírtuk, Kásler Miklós lapunkkal közölte azt is: a hétszázmilliárd forintból megvalósuló Egészséges Budapest program a főváros egészségügyi fejlesztéseire koncentrál elsősorban, ugyanis itt még rendkívül egyenetlen a kórházak állapota, ám nem feledkeznek meg a vidéki ellátóhelyekről sem, például Győrben és Pécsen is jelentős fejlesztések lesznek. Hozzáfűzte: a korábbi években a vidéki egészségügyi ellátórendszer 500 milliárd forintból újult meg. Nemcsak a kórházakról szól a projekt, hanem a járóbeteg-szakrendelőkről, a Semmelweis Egyetem fejlesztéséről és az országos intézetekről is. Megjegyezte: azért is fontos ezeket megújítani, mert a népegészségügyi jelentőségű betegségek országos központjairól van szó.
A napokban a tárcavezető arról tájékoztatott, hogy közel négymilliárd forint értékben kapnak a kórházak orvostechnikai eszközöket a program részeként. Tizenkilenc diagnosztikai és terápiás berendezést szerez be a kormány 3,8 milliárd forintból: összesen négy CT-t, három MR-, négy érfestő készüléket, öt korszerű digitális röntgenrendszert, egy digitális mammográfot, egy digitális képmenedzsmentrendszert és egy lineáris gyorsítót telepítenek a következő hónapokban.
A miniszter arra is emlékeztetett: régen látott mértékben bővült a támogatott gyógyszerek köre: több tízezer beteg juthat hozzá a legkorszerűbb onkológiai, hematológiai és gyulladásos kórképek kezelésére szolgáló gyógyszerekhez. A rendelet alapján 29 gyógyszer 36 indikációban válik hozzáférhetővé a betegek számára, külön engedélyezési folyamat nélkül. Erre még nem volt példa.
