– Jövő ilyenkor iskolában lesznek a gyerekek?
– Ha a nyári szünet lerövidítésére gondol, akkor nem, mert az erről szóló döntés egy hosszabb folyamat eredménye lehet. Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kialakításakor át kell gondolnunk olyan kérdéséket is, mint például a tanév szerkezetének átrendezése, ami egyébként nemcsak azt jelentené, hogy a nyári hónapokban egy-két héttel többet lennének iskolában a gyerekek, hanem azt is, hogy az őszi és a tavaszi szünetek meghosszabbodnának. Vagyis összességében egyenletesebb eloszlása lenne a szüneteknek, ami a gyerekek terhelését csökkentené. Az egyik kérdés, hogy amennyiben hosszabbodik a tanév, akkor az utolsó két hétben mit csinálnak majd a diákok. Ismerjük azokat az aggodalmakat, miszerint a hosszabb tanév nem kivitelezhető Magyarországon, mivel nyáron nagyon meleg van és az iskolákban nincs légkondicionáló. Emiatt megfontolandó, hogy a gyerekek ne az iskola falai közt tanuljanak, hanem például táboroztatás formájában töltsék el az utolsó heteket a vakációig.
– Ha nem is a következő évben, 2018-ban már módosul a tanítási szünet hossza?
– Ennek részleteit az új NAT tartalmazza majd, amely 2018 szeptemberében lép hatályba, így a szünetre vonatkozó változások 2019-ben várhatók, de mint mondtam, erről még hosszas egyeztetések várnak ránk a tárgyalóasztaloknál.
– A NAT-ot 2017 végéig tervezik elfogadni, de már idén elkészítenek egy koncepciót. Mi az, amin már biztos, hogy most módosítanak?
– Még semmi nem dőlt el, hiszen a munka folyik. Az egyik cél, hogy a rendelkezésre álló időt jobban tudjuk beosztani, illetve hogy a gyerekek terhei csökkenjenek. Már idén szeptemberben várhatók változások, az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet (OFI) jelenleg is dolgozik olyan mintatanmeneteken, amelyek alapján az iskolák a felszabaduló időt kötöttségek nélkül fel tudják használni. Itt azt kell megvizsgálni, hogy melyik az a tananyagrész, amelyre szüksége van egy Magyarországon tanuló gyereknek, és mi az, amit viszont a tanárokra kell bízni.
– Csökken a lexikális tananyag?
– Tény, hogy önmagában nem elégséges, ha nagyon sok mindent próbálunk megtanítani a diákoknak, és aztán az nem válik alkalmazhatóvá. A lexikális tananyag csökkentésével jutna idő például arra, hogy a gyerekeknek megtanítsák, miként lehet közösen feladatokat megoldani, csoportban dolgozni. Ezek mind olyan szempontok, amelyek meg fognak jelenni a NAT-ban, illetve a hozzá tartozó kerettantervekben.
– A köznevelésben tervezett átalakítások kapcsán ismét felvetődött a 9 osztályos általános iskola szükségessége. Ön támogatná?
– A 9 osztályos iskola kérdésével foglalkozni kell, mivel számtalan előnye van, de veszélyekkel is jár. A Köznevelési Kerekasztalon biztosan sokat fogunk erről beszélni. Felvetődik, hogy a 9 osztályos iskola azt jelentse-e, hogy megnöveljük a tananyagot és az elvárásokat, vagy pedig azt, hogy a plusz egy év a már meglévő tananyagmennyiség elmélyítését szolgálja-e. A cél az, hogy az iskola jól működjön, és a lehető legpiacképesebb tudást adja a gyerekeknek.
– A szakszervezetek követelései közt szerepel a pedagógusok óraszámának csökkentése, azonban eddig ebben nem engedett a szaktárca. Meggyőzhetők még?
– A szakszervezetekkel ősszel folytatjuk a tárgyalásokat. Az ő álláspontjuk egyértelműen az, hogy 22-ben határozzuk meg a tanárok óraszámát. Amikor 2013-ban megjelent az életpályamodell, az lefektette, hogy 22 és 26 óra között legyen a pedagógusok óraszáma. Valójában ezt megelőzően is átlagosan 24 órát töltöttek a tanárok tantermi órákkal, akárcsak most, ebben tehát nincs változás. Az viszont igaz, ennek az átlagos időtartamnak nem szerencsés az eloszlása. Egy kisebb falu iskolájában lehet, hogy 22 órát van bent a tanár a kevesebb feladat miatt, míg egy nagyvárosi gimnáziumban több mint 24 óra is lehet ez az idő. Ezeket az aránytalanságokat kell majd csökkenteni.
– Kikerül a jogszabályból az az előírás, hogy a pedagógus a kötött munkaidőben köteles az intézményben tartózkodni. Ez a gyakorlatban milyen változást hoz majd?
– Az erről szóló rendelet az iskolaigazgatóra bízza, hogy döntsön arról, miként kell a heti 32 órát teljesíteni. Az iskolákban akkor szükséges bent lenni, amikor a gyerekekkel kell foglalkozni. Azonban vannak olyan feladatok, amelyek elvégezhetők iskolán kívül is, vagy hétvégén, ezért célszerűbb az, ha ennek az ellenőrzését, irányítását az intézményvezetők végzik.
– Ha már említette a szakszervezeteket: Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a minap azt mondta, hogy önök nem hívják meg a tüntető szervezeteket a Köznevelési Kerekasztalra.
– Az elnök urat a kerekasztalra mindig meghívjuk, az elsőn részt is vett, csak ezután azt mondta, hogy „megtévedt”. Azóta úgy látom, ő is inkább az utcai, politikai akciókat választotta. A szakszervezetekkel folytatjuk a tárgyalásokat, amely egy külön csatornája az egyeztetéseknek, de a szakmai ügyeket a kerekasztalon kell megbeszélni. A civil szervezetek szintén folyamatosan meghívást kapnak. Ha azonban Mendrey László arra gondol, hogy a szakszervezetekkel és a civilekkel közösen létesüljön egy külön alternatív kerekasztal, az nem vezet eredményre, mert akkor pedig azokat hagyjuk ki, akik eddig részt vettek a folyamatban. Az oktatásügy egységes, minden érdekelt szereplőnek részt kell vennie benne, mégpedig egy asztalnál. Ennek érdekében a kormány létrehoz egy, a korábbi Közoktatás-politikai Tanácshoz hasonló testületet, amelyben minden érdekelt szereplő megjelenik.
– Ez mikor alakulhat meg?
– Erről az utóbbi hónapok tárgyalásain megállapodtunk a Pedagógusok Szakszervezetével, a pontos működési forma jogszabályi leírása jelenleg is zajlik. A tanács a miniszter egy véleményezési joggal bíró testülete lesz. A kerekasztalnak még tárgyalnia kell erről szeptemberben, reméljük, azon a szakszervezetek is részt vesznek, hiszen ők kezdeményezték ennek a létrehozását.
– Térjünk át az átalakuló intézményfenntartó rendszerre. Mikor állnak munkába a tankerületi központok vezetői?
– Ők január 1-jétől látják el feladataikat, a centrumok is akkortól kezdik meg működésüket. Komoly feladatnak nézünk elébe, a mostani nagy Klebelsberg Intézményfenntartó Központból (Klik) szinte az összes feladatot át kell vinni a tankerületi centrumokhoz. A tankerületi központok vezetőit szeptember elsejével felkérjük arra, hogy azokon a településeken, ahol az önkormányzat működteti az iskolát, januárig lebonyolítsák az átvételt.
Az oktatási államtitkár elmagyarázta, miért kértek vagyonnyilatkozatot az iskolaigazgatóktól
– Kik kerülnek a centrumok élére, mi alapján választják ki őket?
– Lesznek olyanok, akik már eddig is ezt a feladatot látták el, és olyanok is, akik kívülről jönnek. A kiválasztásnál – amely napokon belül befejeződik – az alkalmasság, többek között a szakértelem és a menedzseri szemlélet megléte volt a lényeg. Az elmúlt négy hétben meghallgattuk a jelölteket, kiváló szakemberekkel találkoztunk.
– A Klebelsberg Központ is januárban áll fel?
– Januárra a mostani Klik utódja egy sokkal kisebb szervezet lesz, amely középirányítói feladatokat fog ellátni. Nagyjából száz fő fog itt dolgozni, gyakorlatilag csak azok a funkciók maradnak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a tankerületi központok jól tudjanak működni.
– A napokban felháborodást váltott ki, hogy a Klik bekérte az intézményvezetők vagyonnyilatkozatát, a PSZ és az igazgatók szerint ez teljesen felesleges, mivel ők nem rendelkeznek közpénz felett. Miért volt erre szükség?
– A vonatkozó jogszabályok értelmében nemcsak annak kell vagyonnyilatkozatot tennie, aki önállóan gazdálkodik közpénzzel, hanem annak is, aki javaslatot tehet a gazdálkodással kapcsolatban. A vagyonnyilatkozat-tétel törvényi kötelezettség, nem szabadon választható.
– Hol tart az iskolák átadás-átvétele, megbékéltek már a polgármesterek?
– Azt minden fél elismerte, hogy a vegyes fenntartású rendszer nem volt sikeres. Egyértelmű helyzeteket kell teremteni, tiszta felelősségi viszonyokat a jelenlegi zavaros és a napi munkát is gátló struktúra helyett. Ha a kormány a felelős, ő fizeti a számlákat és működteti az iskolát, egyúttal ő lesz számon kérhető, többé már nem a polgármester. Most készítjük az átvétel részletes forgatókönyvét, szeptembertől pedig a megbízott tankerületi központok vezetői az önkormányzatokkal közösen azért dolgoznak, hogy zökkenőmentes legyen az átmenet és január elsejétől már az új formában működjön a rendszer. A kormány továbbra is számít az önkormányzatok partnerségére, munkájára, hiszen a jól működő oktatás mindannyiunk közös érdeke.
– Mikor állnak fel a tankerületi tanácsok?
– Ezek működési leírása ugyancsak most készül. Szeretnénk, ha januárig ezek is megalakulnának.
– Nemcsak a fenntartói rendszer alakul át, szeptembertől új típusú iskolát is létrehoznak. A szakgimnáziumok elindulása körül még sok a kérdőjel, a tanárok arra panaszkodnak, hogy hiányoznak a kerettantervek és attól félnek: a természettudományos tárgyak csökkenése miatt elveszítik állásukat.
– A kerettantervek hamarosan megjelennek. Magyarországon ma egyetlen tanárnak sem kell attól tartania – különösen igaz ez a természettudományos tárgyakat oktatókra –, hogy állás nélkül marad. Pont az ellenkezőjével szembesülünk: nincs elég matematika-, fizika-, kémiatanár az országban. Az első évfolyamon tervezett komplex természettudományos tárgy körül van némi tisztáznivaló. Ez a világ sok részén jól tanítható tantárgy, és célja, hogy az általános természettudományos problémamegoldó képességüket növelje.
– Az iskola dönthet úgy, hogy külön-külön tanítja a természettudományos tárgyakat?
– Ezt is lehet, a komplex tárgy oktatása inkább egy lehetőség. Én, ha iskolaigazgató lennék, élnék vele, hiszen a tanárok képesek ezt megcsinálni.
– A felsőoktatásban is vannak változások bőven. Főiskolák válnak egyetemmé, intézmények integrálódnak. Miért fog ez minőségjavulást hozni az oktatásban?
– Itt nem csak névváltozásról van szó. Például a dunaújvárosi intézmény immár olyan ügyekkel foglalkozik, amelyekkel korábban nem, hiszen a versenytársat nem a száz kilométerre lévő főiskola, hanem a nagy budapesti egyetemek jelentik. Ugyanez jellemző a Nyíregyházi Egyetemre és a most megalakult egri Eszterházy Károly Egyetemre is. Magasabb követelményeknek próbálnak megfelelni, ami önmagában már színvonalemelkedést hoz. Az állatorvosi egyetem külön kategória, az azért lett önálló intézmény, mert az oktatás nagyon magas színvonalon zajlik. Európa 97 állatorvosképzője között a hetedikként akkreditálták, emellett úgy tűnik, hogy az Utrechti Egyetem után a hazai intézmény lesz a második, amelynek diplomáját az Egyesült Államokban mindenfajta akkreditáció nélkül elismerik.
– A mostani tanévtől több alap- és mesterképzési szak megszűnik. Várható, hogy még bővül ez a kör?
– Nem tervezünk további szakokat megszüntetni, inkább bővítés várható. Az átalakítást az indokolta, hogy eltelt öt év, azóta folyamatosan jelentek meg új képzések. Fontos, hogy nemcsak szakok szűntek meg, hanem újak jöttek létre. Januárra várjuk a javaslatokat az intézményektől új szakok létrehozására.
