A pilisi emberölés ügyében az elsőrendű vádlott 25, a másodrendű legkorábban 30 év múlva bocsátható szabadon – döntött tegnap Palásti Sándor bíró. Indoklásában egyebek mellett az is elhangzott, hogy a vádlottak szülei így átérezhetik majd, amit az áldozat édesanyja: milyen érzés, ha nem látják többé gyermeküket. A vádlottak védői fellebbeztek az ítélet ellen, amit megalapozatlannak tartanak például azért, mert a bizonyítási feladatokat nem teljes körűen végezték el.
A gyilkossági ügy vádlottjai a későbbi áldozattal, Sz. Zoltánnal szerepjáték közben ismerkedtek meg, akit a vád szerint tíz évvel később közösen gyilkoltak meg, az viszont teljes bizonyossággal azóta sem derült ki, hogy miért. Bár a gyilkos fegyver soha nem került elő, és az indíték sem derült ki, a bíróságnak semmi kétsége nem volt, hogy ők követték el a brutális gyilkosságot, évekkel mind a ketten 16 év fegyházat kaptak első fokon.
Az elsőfokú bíróság indoklása szerint a két férfi kicsalta barátjukat az erdőbe, ahol T. András elővette a kést, és többször mellkason, illetve lábon szúrta az áldozatot, majd avart húztak rá és otthagyták. A bizonyítási eljárás során négyszer tartóztatták le és helyezték szabadlábra a vádlottakat. Az ítélőtábla által elrendelt megismételt eljárásban pedig már több mint fél tucat tárgyalás volt, mire eljutott odáig az ügy, hogy le tudják zárni a bizonyítási eljárást és most ítéletet hirdessenek.
Nyolc év után született meg a döntés
Fotó: Mirkó István
– A bíró a hatályon kívül helyező végzésben az ítélőtábla által leírtakkal szembement, amely egyértelműen azt mondta ki, hogy a rendelkezésre álló anyagból nem lehet okszerű következtetést levonni védencem bűnösségre vonatkozóan, ráadásul a bíró a már korábban értékelt bizonyítékokat értékelte újra.
Továbbra is nyitott kérdés marad, hogy vajon el lehetett-e követni a cselekményt a vádiratban leírt módon – válaszolta lapunk kérdésére Kertész Gusztáv, az elsőrendű vádlott ügyvédje. Szerinte az eljárás bizonyítékszegény, a bíró „hallomástanúk” és közvetett bizonyítékok alapján hozott döntést. A bíró azonban még egy megdönthetetlen következtetést vont le annak a férfinak a vallomásából, aki – a védelem szerint – elszerette T. András barátnőjét. Ő ugyanis azt állította, a két vádlott korábban azt mondta neki, ki fognak végezni egy árulót.
A bíróság szerint a gyilkosság indítéka az lehetett, hogy az áldozat pénzt adott kölcsön T. Andrásnak és M. Gergelynek az induló vállalkozásukhoz, de nem elégedett meg azzal, hogy visszafizették a pénzt, kamatot is követelt tőlük. Ezt pedig már nem tűrhették a szerepjátékok bűvöletében élő elkövetők, mondván, ezzel elárulta a tízéves barátságukat.
Az ügyész vádbeszédében kitért a két vádlott furcsa viselkedésére, miszerint az elkövetés előtti napokban szinte alig beszéltek egymással, addig az ominózus napon nyolcszor hívták egymást. Utána viszont mindketten kikapcsolták a telefonjukat. Kertész Gusztáv életszerűtlennek tartja, hogy a vádlottak hívogatták volna a meggyilkolt fiút, ha ők az elkövetők, hiszen „annyira senki nem ostoba, hogy ezáltal felhívja magára a figyelmet”.
Szerinte nincsenek kategorikus válaszok a halál körülményeit illetően, ezért a vádlottak felmentését kérte. A bíró azonban társtettesként, aljas indokból elkövetett emberölés miatt M. Gergelyt és T. Andrást életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. A bíró a szökés, elrejtőzés miatt elrendelte a két férfi letartóztatását, lapunk úgy értesült, ez már meg is történt.
