Újabb felszólítást küldött az Európai Bizottság (EB) Magyarországnak a menekültügyi szabályozás miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárás részeként. A tegnapi tájékoztatás szerint ez egy „kiegészítő felszólító levél”, amely a 2015 decemberében megkezdett eljárás „nyomon követését” jelenti. A testület szerint a menekültügyi törvény egyes elemei nem állnak összhangban az uniós joggal. Elsősorban a menedékjogi eljárásokat, a visszatérési szabályokat és a befogadási feltételeket kifogásolták.
Hangsúlyozták: a magyar jog a tranzitzónákon kívül nem teszi lehetővé a menekültügyi kérelmek benyújtását, illetve korlátozza a bejutást azokba, tehát nem biztosított a tényleges hozzáférés a menedékjogi eljárásokhoz az ország területén. Az EB kifogásolja továbbá, hogy a határon folytatott eljárások nem felelnek meg az uniós feltételeknek.
Hangsúlyozták, Magyarország a kiszolgáltatott helyzetű személyekre vonatkozó különleges garanciákat sem tartja tiszteletben, az elutasított kérelmek felülvizsgálatának lerövidített határideje pedig sérti a hatékony jogorvoslathoz való alapvető jogot. A testület szerint a magyar törvény nem felel meg azoknak az EU-s szabályoknak, amelyek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkoznak.
Az EB felhívta a figyelmet: a korábbi levelükre adott magyar válasz nem oszlatta el az aggályokat, az akkor azonosított öt problémás kérdés közül hármat nem orvosolt a kormány. A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre a bizottság újabb levelének megválaszolására, és ha az aggályok továbbra is fennállnak, az EB az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld. Ezt követően – ha szükséges – a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.
Az EB felszólítását, amely a lengyelekre is vonatkozik, Mariusz Blaszczak lengyel belügyminiszter a lengyel közszolgálati rádiónak úgy kommentálta: rosszabb következményekkel járna a menekültelosztási kvóták elfogadása, mint amilyen a kötelezettségszegési eljárás.