Az amerikai Arthur Ashkin 1970-ben feltalált optikai csipeszével részecskéket, vírusokat és más élő sejteket képes megragadni lézernyaláb segítségével – ezért szokták lézercsipeszként is emlegetni a módszert. Ashkin 1987-ben élő baktériumokat fogott meg a csipesszel anélkül, hogy kárt okozott volna bennük. Az eszközt manapság széles körben használják. A Bose–Einstein-kondenzátumot előállító fizikusok 2001-es Nobel-díjukat ennek az eljárásnak köszönhetik.
A franciaországi Albertville-ben született Gérard Mourou és a kanadai Waterloo Egyetemen dolgozó Donna Strickland 1985-ben közzétett forradalmi jelentőségű tanulmánya – a fázismodulált impulzuserősítés megalkotása – a lézerek teljesítményének és intenzitásának hihetetlen növekedéséhez vezetett. Mourou és Strickland felfedezéseinek gyakorlati alkalmazása ma már egyre szélesebb körű, többek közt lézeres szemműtétek millióit végzik ennek alapján.
„Először az jut eszedbe, hogy ez őrület, és arra gondolsz, hogy ez valóság? Ami Gerard Mourou-t illeti, ő volt a témavezetőm és a mentorom, egyértelműen megérdemli a díjat, és annyira boldog vagyok, hogy Arthur Ashkin is megnyerte” – idézték a hírügynökségek Donna Strickland első reakcióját.
Az amerikai University of Michigan professzoraként harminc évig dolgozó francia fizikus 2005-ben tért vissza Európába. Jelentős szerepe volt abban, hogy Szegedre került a szuperlézerként emlegetett berendezés. Az Extreme Light Infrastructure (ELI) néven ismert projektet Gerard Mourou és társai 2005-ben azért kezdeményezték, hogy létrehozzák a világ első ultrarövid és nagy csúcsintenzitású lézereken alapuló kutatóintézetét.
Donna Strickland a másik két kutató érdemeit méltatta az első rövid interjúban
Fotó: REUTERS/Peter Power
Az előkészítők 2009. októberi döntése alapján a kutatóintézetet nem egyetlen, hanem három helyszínen – Bukarestben, Prágában és Szegeden – hozták létre, egymást kiegészítő kutatási profilokkal. Az attoszekundumos fényimpulzusforrás (ELI-ALPS) Szegedre került, a világszínvonalú kutatóközpontot 2017. május 23-án adták át.
A szegedi ELI-ALPS kutatási és technológiai igazgatója, Osvay Károly 2007 és 2011 között Párizsban, Mourou munkatársaként dolgozott. A francia professzor a szórakozott tudós mintaképe. Széles látókörű ember, akit minden érdekel, komolyzenei műveltsége lenyűgöző. A rengeteg tudományos ötletet felvető, ma is aktív kutató az elmúlt években többször járt Szegeden. Legutóbb július végén volt a szegedi kutatóközpontban, legközelebb november közepén érkezik a Tisza-parti városba.
A kitüntetettek kilencmillió svéd koronával gazdagodnak. Az összeg felét a 96 éves Arthur Ashkin kapja, a másik felén a 74 éves Gérard Mourou és az 1959-es születésű Donna Strickland osztozik. A kanadai tudós mindössze a harmadik nő, akinek odaítélték a fizikai Nobel-díjat. Előtte 1963-ban a német–amerikai Maria Goeppert-Mayer, 1903-ban Marie Curie részesült az elismerésben ebben a kategóriában. Arhtur Ashkin nevéhez egy másik különleges rekord fűződik, ő a legidősebb, aki átvehette ezt az elismerést. A korábbi korelnök egy közgazdász volt, akit kilencvenévesen ismertek el Nobel-díjjal.
Az indoklás szerint az idei kitüntetettek forradalmasították a lézerfizikát. Rendkívül kicsi precíz eszközök megalkotásával új kutatási területek nyíltak meg nemcsak az orvostudományban, hanem az iparban is.
