A házelnök kiemelte: nincs európai identitás szilárd nemzeti, családi és nemi identitás nélkül. Emlékeztetett arra, hogy a XX. század folyamán számos országban a demokrácia mint közösségi létforma nem tűnt elég hitelesnek és működőképesnek a széles tömegek számára, s ez, kiegészülve a keresztényellenességgel és a politikai korrektség korabeli formáival, nagymértékben elősegítette a totalitárius rendszerek hatalomra jutását. „Bízunk abban, hogy Európa nem felejtette ezt el” – fogalmazott.
Hozzátette: az Európában kialakult szuverén nemzetállami együttműködés rendje nem váltható fel a népfelség elve alól kivont, demokratikusan nem legitimált, ellenőrizetlen és átláthatatlan erőcsoportok által diktált renddel. Kövér László ezzel lényegében elutasította az Európai Egyesült Államok létrehozására irányuló törekvéseket, ugyanakkor kijelentette, hogy Magyarország hisz az erős és szuverén Európában, amely a keresztény nemzetállamok együttműködésére épül. Azt is megjegyezte, hogy olyan világban „hiszünk, ahol az Egyesült Államok nem azért erős, mert Európa gyenge”. A házelnök méltatta a lengyel–magyar kapcsolatokat, amelyek – akárcsak az 1956-os szabadságeszmény – erőt adhatnak Közép-Európa nemzeteinek és egész Európának, hogy sikeresen nézzenek szembe a mind komolyabb kihívásokkal.
Vizi E. Szilveszter, a közösség elnöke emlékeztetett a magyarság szétszóródásáért felelős történelmi eseményekre. Kijelentette: a hazaszeretet nem a holléttől függ, s reményét fejezte ki, hogy a Kárpát-medencén kívül élő sikeres magyarok segítenek hazánk ismertségének és tekintélyének emelésében.
Ezután a szervezet tiszteletbeli tagjává avatta Marek Kuchcinskit, a lengyel szejm elnökét. Az ülést megelőzően Szijjártó Péter, a külügyi tárca vezetője az alapítvány két tagját, Lajtha Ábelt és Radda Istvánt a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozatával tüntette ki.