– Augusztus utolsó napján megszűnt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, másnap – a testület jogutódjaként – megalakult a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar. A külső szemlélő hajlamos azt feltételezni, hogy csupán szervezeti módosulás történt, vagyis a korábbi vezetők helyét újak vették át, a botrányok azonban a jövőben is velünk maradnak. Mire számítsanak az állampolgárok, akik hitelezőként vagy adósként könnyen kapcsolatba kerülhetnek a végrehajtókkal?
– Tavaly számos ponton megváltozott a végrehajtás szabályrendszere, az új paragrafusok töméntelen újdonságot hoztak magukkal. Ezeknek csupán egyike a szervezeti változás. Magam a legfontosabbnak a végrehajtók végzettségéről szóló előírásokat tartom. Jó pár olyan végrehajtó dolgozik manapság, akinek nincs jogi diplomája, nekik 2022 végéig el kell végezniük az egyetemet. Fontos részlet, hogy az érintetteknek mindig jelezniük kell, sikerült-e tanulmányaikban előrehaladniuk. Ahhoz, hogy a diplomát bárki megszerezhesse, 2017 végéig felvételt kell nyernie valamelyik felsőoktatási intézménybe, ennek pedig elengedhetetlen feltétele az emelt szintű érettségi megszerzése. A nyelvvizsga szintén nem hagyható el. A kar egyébként támogatja az érintett végrehajtókat például azzal is, hogy együttműködési megállapodást kötött több egyetemmel. Fontos volna, hogy akik kifogástalanul végzik munkájukat, azok a jövőben is tagjai legyenek a végrehajtói közösségnek.
– Furcsa helyzet lehet, hogy olyanok, akik pár éve, akár pár évtizede mások vagyonát is elvonhatják, most az iskolapadba kényszerülnek, mégpedig huzamosabb időre. Vajon minden érintett vállalja majd ezt?
– A helyzet egyeseknek kényelmetlen, sőt talán kellemetlen is lehet, és nem zárom ki, hogy többen inkább elhagyják a pályát. Vélhetően nem mindenki fog tudni megbirkózni a napi feladatok mellett az egyetemi kötelezettségekkel. A más munka után nézők aránya elérheti akár a 10-15 százalékot is.
– Jelenleg mennyi végrehajtó dolgozik az országban?
– Nagyjából kétszáz státus van, mostanság azonban 186 végrehajtó működik. Több álláshely tehát betöltetlen, ezeken a vidékeken más végrehajtó helyettesíti a hiányzó szakembert. A létszám idővel nyilván eléri majd a kívánt szintet, a legfontosabb azonban mégsem ez. Inkább az, hogy mindenki, aki a szakmában dolgozik, kiváló szaktudással rendelkezzen, minőségi munkát végezzen és tisztességesen járjon el. Ez a kar legfontosabb célkitűzése.
– A jogi diploma orvosolhatja az esetleges ismerethiányt, a minőséghez és a tisztességes eljáráshoz viszont már más is kellhet. Az új rendszer miként segít hozzá a kívánt állapot eléréséhez?
– A korábbinál szigorúbbá vált például az ellenőrzés. A revíziót a végrehajtói kartól független szervezet, az Igazságügyi Hivatal végzi el, mégpedig jól meghatározott ütemterv szerint. Egy-egy esztendőben körülbelül negyven végrehajtó kerülhet sorra, így négy év alatt minden szakmabelit felkeresnek majd az ellenőrök. Fontos ugyanakkor, hogy a vizsgálatokban a kar által kijelölt, megkérdőjelezhetetlen szakértelemmel bíró végrehajtók is részt vegyenek. A szakmai minősítés ugyanis elengedhetetlen.
– Eséllyel remélhető, hogy az új keretek között kevesebb panasz érkezik majd a végrehajtók működése miatt? Csökken például a szakmai jellegű kritikák száma, és az adósok nemigen emlegetik majd egy mondatban a végrehajtó, a visszaélés és a korrupció kifejezéseket?
– A szervezeti és más változtatások lehetőséget adnak arra, hogy a végrehajtói szakma megbecsült hivatássá váljon. Megjegyzem: korrupciós ügyek nem történtek a végrehajtói berkekben, és általában bűncselekmények miatt is csak elvétve indult nyomozás. A korrupció lehetőségét egyébként a végrehajtói díjazás a minimálisra csökkenti, az elérhető jutalék miatt a végrehajtónak ugyanis érdeke fűződik az eredményes eljáráshoz.
– Ha már a juttatásoknál tartunk: a múlt év végén jelent meg a végrehajtói díjakról szóló új jogszabály. Változtak a tételek?
– A kormányzat úgy döntött, hogy csökkenti a végrehajtói díjakat, a mérséklődés egyes esetekben eléri a negyven százalékot is. Korábban többször arról lehetett hallani, hogy a végrehajtók sokat keresnek – ez azt hiszem, megítélés kérdése. Jó tudni azonban, hogy a végrehajtó a saját bevételeiből finanszírozza irodájának működését, abból fizeti az alkalmazottait és a közterheket. Kiugró jövedelmekről a csökkentést elrendelő új díjszabály után nemigen lehet majd beszélni. Olyannyira nem, hogy a juttatások mélyre szorítása miatt az ország egyes helyein akár veszteségessé is válhat a végrehajtási tevékenység.
– Az adósok nyilván nem bánnák, ha nem kellene a végrehajtótól és akár a kilakoltatástól tartaniuk.
– Ez bizonyára így van, a bírósági végrehajtás ugyanakkor fontos eleme a gazdasági folyamatoknak. Ha ugyanis a hitelező nem kapja meg határidőre a pénzét, szükség van olyan szakemberekre, akik – ha kell – az állami kényszer erejével is érvényt szereznek a jogos igényeknek. Végső megoldásként szóba kerülhet a kilakoltatás is, de – a hiedelmekkel ellentétben – évente legfeljebb néhány száz alkalommal kerül sor lakóingatlan kiürítésére. Ám még az ilyen esetekben is alappal várhatja el az adós és a hitelező, hogy a végrehajtó szakszerűen járjon el, s az egyik fél érdekei se sérüljenek. Ehhez a végrehajtói szakma átalakulására van szükség, aminek egy-két éven belül meg kell történnie.
