A Szürke Farkasokról a Népszava korábban „ultranacionalista, újfasiszta” szervezetként írt, „amelynek egykori aktivistája, Mehmet Ali Agca 1981-ben hajtott végre merényletet II. János Pál pápa ellen” – írta a lap. A Népszava összegzése szerint a szervezet 220 aktivistája összesen 694 gyilkosságot követett el. A lap által pántörök szervezetnek nevezett tömörülés a „tevékenységét később kiterjesztette azokra a volt szovjet tagköztársaságokra is, amelyekben jelentősebb török gyökerekkel rendelkező nemzetiség él”. A Népszava szerint a szervezetnek mintegy tízezer tagja lehet Németországban. A lap is rámutat, „egyes feltételezések szerint a török titkosszolgálat is kapcsolatban áll a Szürke Farkasokkal. A szervezet kábítószer- és emberkereskedelemből tartja fenn magát” – fogalmaz a lap.
A Szürke Farkasok alaposan be lehettek ágyazva titkosszolgálati körökbe, beágyazottságát például bizonyíthatja az is, a ’80-as években az akkori szocialista Magyarországon is aktívak voltak. Harminc éve is igen komoly üzlet volt embereket csempészni Törökországból Németországba, és Magyarország akkor is tranzitország volt.
A terroristák és a heroin-, fegyver-, és embercsempészek között átjárás volt, ugyanaz a társaság foglalkozott fegyverrel és heroinnal is.
Ezt a beágyazottságot mutathatja az is, hogy Musa Serdar Çelebi a dokumentumok szerint a római merénylet után hivatalosan „tudományos munkatársként” dolgozott egy fiktív szervezetnél, a Türkei-Institut-nál.
Ugyanakkor Çelebi tevékenységének jelentőségét igyekeztek Németországban is elhallgatni, mert az kellemetlen volt rájuk nézve.
Egy Magyarországon lekapcsolt Szürke Farkas aktivista, aki ember-, fegyver-, és heroincsempészettel foglalkozott, a magyar belügynek azt vallotta, részt vett II. János Pál pápa elleni merénylet anyagi feltételeinek megteremtésében, egyébként pedig az NSZK hírszerzésének ügynöke, és a törökök szervezte heroincsempészetről jelent a németeknek. A 2000-es években számtalanszor fölmerült, hogy a CDU török származású tartományi vagy települési politikusai tisztázatlan háttérrel és török nacionalista kapcsolatokkal vágnak neki a választásoknak. A helyzet megértéséhez érdemes tudni, hogy Németországban nem tiltott az elhárítás beépülése a politikai pártokba.
A pápa merénylője
Mehmet Ali Agca a Szürke Farkasok terrorszervezet aktivistája volt II. János Pál pápa merénylője. Ő korábban Törökországban meggyilkolt egy ismert szociáldemokrata publicistát, a Milliyet főszerkesztőjét, Abdi Ipekci-t. Agcát el is ítélték, de hat hónappal később megszöktették a katonai börtönből, és Bulgáriába menekítették. A bolgár szál a pápa elleni merényletben is fontossá válik később. Érdemes megjegyezni, hogy több török forrás az Ipekci–gyilkosság kapcsán Musa Serdar Çelebi nevét is felemlegeti, mint akinek része volt a bűntényben, de ennek részleteiről vagy kifejtéséről a cikket közlő Origo nem talált pontosabb forrást, ezért mindezt érdemes fenntartásokkal kezelni.
Megölni a pápát – magányos elkövető, vagy összeesküvés áll a háttérben?
1981. május 10-én érkezett Rómába az akkor 23 esztendős török állampolgárságú Mehmet Ali Agca, az ifjú török II. János Pál pápa meggyilkolására készült. 1981-es kihallgatása során Agca tagadta, hogy lett volna segítője, illetve megbízója, ez azonban előéletére is figyelemmel, több mint valószínűtlennek tűnt.
Három évvel később viszont a római államügyész három bolgár és négy török férfi bírósági meghallgatását kezdeményezte a II. János Pál pápa ellen elkövetett merénylettel (1981. május 13.) összefüggésben. A bolgár férfiak: Szergej Ivanov Antonov, Todor Ajvazov és Vasziljev Kolev. A török férfiak: Bekir Celenk, Omer Bagci, Oral Celik és Musa Serdar Çelebi, akiket ekkor már olasz börtönben tartottak fogva. Mehmet Ali Agca ekkor már életfogytig tartó börtönbüntetését töltötte Olaszországban, amit 1981. júliusában szabtak ki rá. A hatóságokkal ezek után együttműködött.
Celenk egy korabeli cikk szerint drog- és fegyvercsempészetben utazott, és 1,2 millió dollárt kínált Ali Agcának a merényletért. Ehhez a fegyvert állítólag Bagci adta át és Celik szerezhette be. Musa Serdar Çelebi szerepe ekkor még tisztázatlan volt.
1985-re a hatóságokkal immár együttműködő Agca megváltoztatta vallomását, elmondása szerint őt szélsőjobboldali törökök segítették, akiket a bolgár titkosszolgálat fizetett. Ez volt az a vallomás, ami alapján a többi vádlottal szemben újraindították a pert. Agca ebben a perben tanúként vett részt. Omar Bakci későbbi vallomása egyes részletekről alátámasztotta mindazt, hogy nem egyedül követte el a merényletet Agca.
Çelebi volt az egyik török, aki a fegyvert vitte Agcának
Musa Serdar Çelebi ekkor 33 éves volt. Vele kapcsolatban azt írják, hogy egy „nyugatnémet szélsőséges török bevándorló-csoport elnöke (az ADÜTDF), akit azzal vádolnak, hogy ő szerzett Agcának szállást és juttatott el hozzá pénzt”. AZ ADÜTDF-ról a vád ismertetésében azt írják, hogy a Szürke Farkasok utódszervezeteként ismert.
Az AP tudósítása a pápa elleni merénylet tárgyalásáról
Musa Serdar Çelebi 1986-ban letagadta, hogy szerepe lett volna a pápa elleni merényletben, egyúttal kijelentette, hogy soha nem volt vezetője a Szürke Farkasoknak. Musa Serdar Çelebi azt mondta, azt sem tudja, hogy a Szürke Farkasok szervezet egyáltalán létezik-e, de ha igen, akkor sincs köze az ADÜTDF-hez.
Musa Serdar Çelebit 1983-ban tartóztatták le Németországban, majd vádolták meg a pápa elleni merényletben bűnrészességgel.
Az New York Times korabeli cikke megjegyzi, hogy Musa Serdar Çelebi szerint az ő szervezete kulturális tevékenységet folytat, csakhogy a korabeli európai rendőrségi együttműködés információi szerint az ADÜTDF extrémista tevékenységek elfedésére szolgál. Több tagja ellen is drogcsempészet miatt eljárások folytatódtak akkoriban.
Çelebi a pápa elleni merénylet központi alakja
Musa Serdar Çelebit központi figuraként említik a perben, aki mozgósított Agca támogatása érdekében, mielőtt az a pápa elleni akciót végrehajtotta volna. Çelebit konkrétan azzal vádolták, hogy kétszer is találkozott Agcával: egyszer 1980 decemberében Milánóban, másodszor pedig 1982 márciusában Zürichben.
Az ellene felhozott vádpontok között szerepelt az is, hogy 3 millió német márka jutott el hozzá a bolgár titkosszolgálatoktól a merényletért cserébe.
Çelebi szövetségéről azt írták, hogy török nacionalista nézeteket vallanak, a pápát a török érdekekkel ellenséges nyugat vezetőjének tartják. Mivel a szervezetét Törökországban betiltották, így az áttelepült Svájcba, Hollandiába és Nyugat-Németországba. Agca abban a vallomásában, amelyben arról beszélt, hogy nem egyedüli elkövető, többször is módosított Musa Serdar Çelebi szerepével kapcsolatban.
Musa Serdar Çelebiről – aki 4 éven át volt vizsgálati fogságban Olaszországban – azt állította a per ügyésze, hogy biztos benne és kétség kívül bizonyított is, hogy Musa Serdar Çelebi segített megszervezni, és pénzügyileg is támogatta a pápa elleni merényletet. Çelebire éppen ezért életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását kérte.
A döntés ennek tükrében mindenkit meglepett: őt is és másik öt embert is felmentettek 1986-ban. Tudni kell, hogy az olasz jogban ez nem az ártatlanságot támasztja alá, hanem a bíróság megítélése szerint a bemutatott bizonyítékok sem a bűnösséget, sem az ártatlanságot nem bizonyítják maradéktalanul.
Az olasz ügyészség ezek után továbbra is börtönben szerette volna látni a pápa elleni merénylet kapcsán és egy német újságíró is váltig állította, hogy hogy Musa Serdar Çelebinek van olyan nyilatkozata, amely szerint Agca a merényletbe való beleegyezéséről 1981 áprilisában tájékoztatta Musa Serdar Çelebit telefonon keresztül, és szerinte a német és olasz rendőrség jóval többet tud annál, mint amit nyilvánosságra hozott. Szerinte Çelebi tevékenységének a követése segíthetne összerakni a kirakóst a pápa elleni merényletben.
Az NYT 1986-os cikkében Çelebiről úgy fogalmaz, hogy
ő a nyugatnémet török vendégmunkás bevándorló-csoportok szervezetének, közismertebb nevén a Szürke Farkasoknak a korábbi vezetője.
CIA: Çelebi pénzt ajánlott Agcának a merényletért
Egy 1983. február 7-i CIA összefoglaló, amit 2010-ben tettek nyilvánossá, egyértelműen megerősíti, hogy Musa Serdar Çelebinek jelentős szerepe volt a pápa elleni merényletben. Ebben a jelentésben az szerepel, hogy Çelebi gyakorlatilag Celenk összekötője volt, és az amerikai hírszerzés tényként kezeli, Çelebi pénzt kínált Agcának a pápa elleni merényletért, összességében 1,5 millió dollárt.
Említést tesznek az említett telefonhívásról is Musa Serdar Çelebi és Agca között. Musa Serdar Çelebi a bíróság előtt tagadta az ellene felhozott vádakat, azt állította, hogy nem volt kapcsolata Agcával. Ugyanakkor módosított a vallomásán, amikor szembesítették az ominózus telefonhívással. Akkor már azt mondta, hogy csupán egy „Morat” nevű törökkel találkozott Zürichben és Milánóban, és csupán 350 dollárt adott neki, mert megsajnálta őt. A dokumentum szerint Morat egy és ugyanaz a személy Ali Agcával, II. János Pál pápa merénylőjével.
Muszlim szélsőséges Vona barátja
Összességében, a muszlimok istenét, Allahot éltető, a török nacionalista terrorszervezet, a Szürke Farkasok kézjelével gyakran pózoló Vona Gábor török barátja, állandó kapcsolata és vendéglátója egy ismert muszlim szélsőséges, a II. János Pál pápa elleni merényletben is kulcsszerepet játszó Musa Serdar Çelebi, aki kalandos életúttal a háta mögött mindig török nacionalista szervezetekben, szélsőségesen muszlim mozgalmakban és pártokban tevékenykedett – emelte ki a lényeget az Origo.
Már a ’80-as években, de a ’90-es években is fölmerült vele szemben, hogy a Szürke Farkasok terrorszervezet egyik vezetője.
A pápa elleni merénylet perében az egyik tanú megnevezte Çelebit, mint aki közreműködött a terrortámadáshoz használt pisztoly továbbításában.
Çelebit az összeesküvés perében központi figuraként említik, aki támogatásokat mozgósított Agca érdekében, mielőtt az a pápa elleni akciót végrehajtotta volna. Çelebit azzal vádolták, hogy kétszer is találkozott Agcával: először 1980 decemberében Milánóban, másodszor 1981 márciusában Zürichben. Az ellene felhozott vádpontok között szerepelt az is, hogy 3 millió német márka jutott el hozzá a bolgár titkosszolgálatoktól a merényletért cserébe. Egy 1984-ben Magyarországon lekapcsolt Szürke Farkas csempész a BM-nek az állította, személyesen ő helyezte el egy bankszámlán a pénzt a bolgár titkosszolgálat megbízásából. A férfi azt is állította, a maffiaügyletek mellett az NSZK hírszerzésének jelent.
Çelebire az ügyész a perben életfogytiglant kért, bizonyítottnak látva, hogy közreműködött a merényletben.
A bíróság végül bizonyítottság hiányában mentette fel. Egy azóta nyilvánosságra került 1983-as CIA-jelentés megerősíti, hogy Celebi 1,5 millió dollárt kínált Agcának a pápa megöléséért.
Çelebi azóta is aktív szereplője a török nacionalista, iszlamista mozgalmaknak és pártoknak, például az MHP-nak. Ennek militáns szárnya, terrorgyanús szervezete az a Szürke Farkasok, amelynek kézjelével Vona Gábor és politikustársai is rendszeresen pózoltak Törökországban.
Musa Serdar Çelebi emellett németországi szélsőséges iszlamista egyesületek alapításában és vezetésében vállal szerepet a mai napig. A német tartományi belügyminisztériumok, valamint a német szövetségi hírszerzés dokumentumai szerint szervezetei „nemzetbiztonsági kockázatot jelentő tevékenységet” folytatnak, a „török nacionalista MHP és a Szürke Farkasok fiókszervezetei”. Feltehetően több, németországi mecsetben aktív szunnita imám fizetését az egyesületein keresztül finanszírozza a török állam.
Ez a Musa Serdar Çelebi tehát Vona Gábor jóbarátja, puszipajtása, törökországi kapcsolata. Egy valódi muszlim szélsőséges.
A teljes cikket ITT olvashatják.