A kormány döntése nyomán Magyarországon 2014 óta a Nemzeti védőoltási program része a méhnyakrák elleni oltás, a 7. osztályos lányok térítésmentesen kapják meg két adagban – ősszel és tavasszal – a vakcinát. Azért ebben a korosztályban oltanak, mert akkor a leghatásosabb, ha a lányoknak a szexuális életük megkezdése előtt beadják, hiszen szinte még biztosan nem fertőzöttek HPV-vel, és az immunrendszerük ekkor reagál a legjobban a vakcinára.
Az oltás ugyanakkor nem kötelező, csak ajánlott, az érintettek szülei szeptember 13-ig igényelhetik azt az iskolákban. Idén több, mint negyvenezer lány szerezhet védettséget a kór ellen, az ÁNTSZ adatai szerint az oltási program kezdete óta több mint hetvenezer gyerek – az érintettek mintegy nyolcvan százaléka – élt a lehetőséggel. Ez hosszabb távon óriási jelentőségű, hiszen a világon minden 2., Európában minden 18. percben meghal valaki méhnyakrákban, hazánkban a méhnyakrák a 45 év alatti magyar nők második leggyakoribb rákos megbetegedése, minden évben 1200 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak, és évente majdnem négyszáz nő veszti életét a betegségben.
Szeptember 13-ig lehet igényelni az iskolákban a térítésmentes oltást
A szakemberek hangsúlyozzák: az oltási programban használt Cervarix vakcina sokszorosan kipróbált készítmény. 2006-os bevezetése óta 57 millió dózist használtak fel belőle világszerte, a korábbi önkormányzati oltási programokat is beleszámítva hazánkban már csaknem ötszázezer dózisnál tartunk.
Klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a Nemzeti védőoltási programban szereplő vakcina százból 93 lányt megvéd a a méhnyak HPV okozta daganatos megbetegedésétől. Statisztikák szerint a nők nyolcvan százaléka lesz fertőzött életében legalább egyszer HPV-vel, a leánygyermeket nevelő szülőknek azonban mindössze a 41 százaléka van tisztában a fertőzés egészségügyi kockázataival és lehetséges következményeivel.
Ugyanakkor biztatók azok a hazai felmérési eredmények, miszerint a magyar szülők háromnegyede azonnal beoltatná gyermekét.
Az OEP évente megközelítőleg másfél milliárd forintot fordít a méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok kezelésére, ezért gazdasági okokból is lényeges, hogy magas szintű legyen az átoltottság, ezzel ugyanis hosszabb távon jelentősen mérsékelhetők a kiadások.
