A köznevelésben zajló idegennyelv-oktatást vizsgáló kutatás eredményeiről Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár tegnap elmondta, hogy alapvetően nemcsak a kormányzatnak, hanem a szakmának is van dolga. Hozzátette a sajtótájékoztatón: Magyarországon az idegen nyelvi órák száma 924, ennek elvileg elegendőnek kellene lennie a középszintű nyelvtudás megszerzéséhez, a gyakorlat azonban sokszor nem ezt mutatja.
A felméréssel összefüggésben a jó adatok közé sorolta, hogy az idegen nyelvi csoportok átlagos létszáma 11-15 és azt, hogy a diákok 81 százaléka szerint izgalmasak, motiválók a nyelvórák. Az Eurostat adatai szerint a 2007-ben mért 25 százalékról 2018-ra 42 százalékra nőtt a legalább egy idegen nyelvet megfelelő szinten beszélők száma.
Maruzsa Zoltán hangsúlyozta: a következő hetekben a kormány elé kerül az idegen nyelvi stratégia. A konkrétumokról szólva kiemelte: ilyen a továbbképzések számának növelése, a célnyelvi országokban való továbbképzések, nyári egyetemeken való részvétel támogatása, a középiskolásoknak célnyelvi területekre kirándulások szervezésének támogatása, valamint az anyanyelvi lektorok nagyobb számban való meghívása a köznevelés rendszerébe. Felvetődhet a két tanítási nyelvű képzési formában részt vevők körének bővítése, illetve várhatók további infrastrukturális fejlesztések is.
A beszédcentrikus tanításra kerülhet a hangsúly
Fotó: Katona Vanda
Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt: a szakképzésben gondolkodnak azon, hogy koncentrálják a nyelvoktatást, azaz az óraszámot nem csökkentenék, ám alapvetően egy nyelvet oktatnának a szakképző iskolákban.
Hozzátette: a szakgimnáziumokban a két tanítási nyelvű képzés támogatása és segítése jó út, ugyanakkor bár lehetőség van a csoportbontásokra, ezzel nem élnek kellő mértékben az intézményekben. Arról számolt be, hogy a szakgimnáziumokban a 11–12. évfolyamon 120 órás, beszédcentrikus tanfolyamokat indítottak, emellett folytatódik a diplomamentő program is, változatlanul nagy érdeklődés mellett.
Kitért arra is, hogy indítottak olyan programokat, amelyekkel a vállalatok nyelvi képzésben részesíthetik a munkavállalókat. A szakgimnáziumi fejlesztésekre nyolcmilliárd, a vállalati képzések fejlesztésére húszmilliárd a keret, amelyet ilyen célokra is felhasználhatnak – tette hozzá.
