„Jézus feltámadásának örömhíre bejárja az egész világot. Kilép ismét a templomok, az imaházak kapuján, hogy megszólítsa a városokban és falvakban élőket, fiatalokat, öregeket.” A dokumentumot Veres András győri megyés püspök, az MKPK elnöke, Steinbach József, a MEÖT elnöke, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, valamint az ökumenikus tanács tagegyházainak – református, evangélikus, baptista, metodista, pünkösdi, anglikán és ortodox – vezetői írták.
– Minden szabadság alapja az ember méltósága. A bűntől és a haláltól azért szabadulunk meg, hogy Isten boldogságában részesüljünk, és ebben segítsünk másokat is – mondta Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában húsvétvasárnap tartott szentmiséjén. A bíboros emlékeztetett arra, hogy Jézus életét adta értünk, és hozzátette, „nekünk is ilyen nagyvonalú szeretetben kell élnünk. És akkor sok minden, ami megoldhatatlan nehézségnek látszik körülöttünk, egyszerre csak új távlatot kap”.

A bíboros a szentmisén arról beszélt, hogy minden szabadság alapja az emberi méltóság
– Az ünnep lényege, hogy valami történt és ma is történhet értünk, velünk, bennünk – jelentette ki Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap, a Deák téri evangélikus templomban tartott istentiszteleten. Igehirdetésében kiemelte: ahhoz, hogy valóban történjen bennünk valami, hogy valóban megváltozzon az életünk, kevés a feltámadás jó híre, ahhoz személyes találkozásra van szükségünk a föltámadottal. A változás nem megy „magunktól”. „Mi nem értjük, nem tudunk mit kezdeni a feltámadás tényével, a feltámadt Krisztus azonban tud mit kezdeni a mi életünkkel, ha valóban találkozunk vele” – fogalmazott az evangélikus elnök-püspök.
– A víz tisztító, termékenységvarázsló erejére vezethető vissza a locsolkodás mint hagyomány kialakulása – mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az M1 aktuális csatornán tegnap. Mindazonáltal a húsvéti ünnepkörben nem csak húsvéthétfőn locsolkodtak, nagypénteken például az állatokat vitték füröszteni, hogy egészségesek legyenek. Virágvasárnap pedig mindenki megmosdott a „szótlan” vízben, amelybe piros tojást is tettek, hogy szépek és egészségesek legyenek – ismertette a néprajzkutató.