Minden részletre kiterjedő bizonyítási eljárást folytat le Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese büntetőperében a Fővárosi Törvényszék. A legutóbbi két tárgyalási napon annak az összegnek az eredetét kereste a taláros testület, amire a költségvetési vád alapul. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint Simon Gábor rövid idő alatt 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
Eszerint a politikus 2008 januárjától a következő év áprilisáig több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt helyezett el egy grazi, illetve egy svájci bankban, amiről ott saját vagyonaként nyilatkozott. Eközben a 2008 és 2012 közötti vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel.
A volt politikus az eljárás során befizette az adóhátralékot, ugyanakkor a perben azt állította, hogy a vádiratban kimutatott, adóhiányként megjelölt összeg már korábban, 2004-ben bizonyíthatóan rendelkezésére állt svájci bankszámláján, és erről okiratot is csatolt.
A Központi Nyomozó Főügyészség éppen ezen védekezés ellenőrzésére indítványozta a Fővárosi Törvényszéknek bűnügyi jogsegély részeként a svájci UBS Bank megkeresését. A svájci bank a nyomozás során nem volt hajlandó együttműködni a magyar hatóságokkal, az osztrák bankok azonban igen.
A törvényszék a múlt heti tárgyaláson azoknak a nyomozati anyagoknak az ismertetését kezdte meg, amelyeket a bizonyítás tárgyává tesz, így az eljáró bírónő a vádirat mellékletét képező tízkötetnyi okiratból az 5–8. kötetek azon iratait olvasta fel, amelyek fontosak a bizonyítás szempontjából. Így ismertették annak a pénzügyi szakértőnek a véleményét is, aki a pénzek eredetére próbált magyarázatot adni. A politikus 2008-ban csak az osztrák Spängler bankban 365 ezer eurót és 162 ezer amerikai dollárt tartott.

Az MSZP egykori elnökhelyettesét adócsalásért és okirat-hamisításért vonhatják felelősségre
Fotó: Havran Zoltán
Ugyanabban az évben a balatonszemesi nyaralójának értékesítéséből tizennégymillió forint bevétele, a budapesti Ágnes utcai ingatlan eladásából 39 millió forint bevétele volt. A védelem szerint azonban abban az évben Simon volt felesége is befizetett egy nagyobb, leadózott összeget az adott számlára.
A Fővárosi Törvényszék már korábban felhívta az ügyészt, hogy igazolja: a vádiratban szereplő bevételek az adott évben keletkeztek, nem pedig korábban. A főügyészség a vádat nem egészítette ki, s azt változatlanul fenntartotta.
A vádhatóság egyébként letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt politikussal szemben, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásával, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak.
Az ügy másik terheltjét, K. Józsefet szintén közokirat-hamisítással vádolják mint felbujtót. Őt a Simon számára – anyja vezetéknevével – Gabriel Derdák névre kiállított bissau-guineai útlevél és az ennek segítségével a MagNet Bankban elhelyezett 75 millió forint értékű deviza kapcsán állították bíróság elé. Ám sem a nyomozati szakban, sem a tárgyalási szakban nem került elő olyan bizonyíték, amely arra utalna, hogy Welsz Tamás Simon Gábornak hamis útlevelet gyártott, és ilyen dokumentum elő sem került.
K. József a 2014 tavaszán gyanús körülmények között elhunyt Welsz Tamás barátja volt. A volt politikus azt mondta a perben, hogy Welsz csúnyán megvezette őt. Amikor 2014-ben kirobbant a botrány, a férfi megkereste őt azzal, hogy segít, és elkérte az üggyel kapcsolatos iratait. Személyes okmányait is akkor fénymásolhatta le. Ezeket a másolatokat a nyomozók megtalálták a néhai Welsz Tamás irodájában.
A per március 29-én folytatódik.