– A Hős utcai tömbben az önkormányzat tulajdonában álló lakások, helyiségek száma folyamatosan nő, a szanálás során megvásároljuk, elcseréljük a magántulajdonban lévő ingatlanokat, az önkormányzati bérlőknek más helyen ajánlunk fel lakhatást.
A korábbi 50-50 százalékos tulajdoni arányt szeretnénk az önkormányzat javára száz százalékra növelni, hogy megkezdődhessen az épületek bontása – mondta el a Magyar Időknek D. Kovács Róbert Antal. Kőbánya fideszes polgármestere arról tájékoztatott: az összesen 317 albetétből álló társasházban közel 190 lakás már az önkormányzat birtokában van, mintegy 120 magántulajdonú ingatlan esetében még folynak a tárgyalások.
A korábbi szocialista kerületvezetés a lerobbant önkormányzati lakások több mint felét eladta, ami szinte kezelhetetlen helyzetet eredményezett.
– A magántulajdonosok harmadával közel vagyunk a megállapodáshoz, a többi, mintegy nyolcvan tulajdonos esetében azonban valószínűleg kisajátítási eljárás kezdődik; erről harmincan már megkapták a megelőző felhívást – tette hozzá.
A kőbányai önkormányzatnak arról is tudomása van, hogy egyesek a szanálásra spekulálva több lakást is felvásároltak, van olyan személy, aki nyolc ingatlant birtokol.
– Ők nem reménykedhetnek abban, hogy a Hős utcai árak felett veszi meg tőlük a kerület a tulajdonukat, már csak azért sem, mert a szanálásra rendelkezésre álló közpénzkeret ezt nem teszi lehetővé – fogalmazott D. Kovács.
Folyamatos ellenőrzés
A polgármester arról is beszámolt, hogy a megszerzett lakásokat folyamatosan, naponta akár háromszor-négyszer is ellenőrizni kell az önkényes lakásfoglalók jelentette veszély miatt.
– Ez költséget okoz, ahogy a tervezett kerítés és a portaszolgálat is, amely szintén a vagyon- és a közbiztonság védelmét szolgálja majd. A társasház közgyűlése úgy döntött, hogy bekeríti az ingatlant.
Egyrészt a kerítéssel megvédhetők az ott élő tisztességes emberek azoktól, akik mindenféle bódítószerért a Hős utcába járnak és zaklatják az ott lakókat.
Másrészt a vagyonbiztonság miatt döntöttünk a körbekerítés mellett – emlékeztetett a polgármester, aki szerint általános, hogy Magyarországon az ingatlanokat, akár társasházakat is körbekerítenek, illetve zárható kapuval, beléptetővel, portaszolgálattal látnak el.
– Akik ez ellen ágálnak, azok is általában ilyen ingatlanban laknak – utalt azokra a civil szervezetekre, amelyek az épületekben élők jogvédőiként lépnek fel.
Bíróság dönthet a biztonsági kerítésről
A polgármester szerint a kerítés és az ellenőrzött beléptetés ellen felszólaló Kontúr Egyesület által bevont ügyvéd álláspontjával szemben a társasházi közgyűlés jogszerűen hozta meg a döntését.
– Amennyiben a lakók egy része a jogvédők hatására keresetet nyújtana be ez ellen, akkor a bíróság dönt arról, hogy a tízmillió forintba kerülő kerítés költséget jelent-e, ami egyhangú határozatot igényelt volna. Sem a kerítés, sem a biztonsági őrség költsége nem terheli a még itt élőket – jelentette ki D. Kovács, aki szerint a kerítésnek a portaszolgálat nélkül nincs értelme.
A vagyon- és közbiztonságot szolgáló beruházást csak akkor tudja megvalósítani a ház, ha a számláján lévő pénzt nem inkasszálhatják, rendezik a tartozást a közműszolgáltatókkal, ami több mint száznegyvenmillió forint.
– Ezt az önkormányzat vállalja, hogy anyagilag minél előbb konszolidálják a társasházat – mondta a polgármester, aki arra is kitért, hogy jövő év végére az ingatlannak teljesen kerületi tulajdonba kell kerülnie. Utána kezdődhet a bontás, a terület rendezése és a tervekben szereplő közösségi, sportolásra alkalmas felület kialakítása.
Lelassulhat a szanálás
– Nem feltétlenül az önkormányzat által megépíteni kívánt kerítéssel van gond, hanem az időzítésével és a mikéntjével. A biztonsági őrzéssel együtt százmilliós beruházás túl költséges egy lebontásra ítélt tömb esetében, főleg akkor, amikor még nagyon sok itt élő család későbbi lakhatása nem biztosított – mondta el lapunknak Urbanovszky Zsuzsanna, a Kontúr Egyesület elnöke.
A Hős utcai bérlők és lakástulajdonosok érdekében fellépő civil szerveződés vezetője szerint jogilag nem lehetséges az, hogy a biztonsági őrök személyi igazolványt, lakcímkártyát kérjenek az épületekbe belépőktől, hiszen ezt a hatályos adatvédelmi szabályozás nem teszi lehetővé. Úgy látja, hogy a tervezett őrzés-védelem nem fogja betölteni a szerepét, hasznosabb lenne, ha egy társasházaknál is használt bejárat, kapu létesülne a Hős utca felől, míg a Zách utcánál zárnák le kerítéssel a területet.
– Bár ezt már tavaly megtették 1,3 millió forintból, de ezt sem tartották karban, s nem volt mögötte valós koncepció – mondta a jogvédő, aki szerint a jogszerű ingatlanhasználók előbbre valónak tartják a szemétszállítás/takarítás visszaállítását, illetve a függőfolyosók világításának megoldását. Az egyesület elnöke óva intett attól, hogy minden lakót egy kalap alá vegyenek, és felhívta a figyelmet arra, hogy a normális életvitelű tulajdonosoknak felajánlott összegből nem lehet lakást vásárolni Budapesten és az agglomerációban sem.
Úgy látja, hogy a valószínűleg a kormányhivatal elé kerülő kisajátítási eljárástól várhatnak csak magasabb vételárat a tulajdonosok, ez viszont lassítani fogja a telepfelszámolást, ami senkinek sem szolgálja az érdekét.