Horváth Péter úgy fogalmazott: egyrészt a tankerületek önállóságot kaptak és nem kellett minden döntés helybenhagyásáért a központba fordulni, másrészt sokkal rutinosabban végzik már a tankerületi feladatokat.
-Azt gondolom, hogy kialakultak a kapcsolattartási formák és sokkal olajozottabban működnek. Nem kell személyesen megoldani a dolgokat, hanem akár e-mailen lehet intézni különböző dolgokat. Ez is nagyon előnyére vált a rendszernek, illetve van egy kisebb összeg is, amire önállóan is hatása lehet az intézményeknek – fogalmazott.
A pedagóguspálya vonzásával kapcsolatban elmondta: kétségtelen, hogy 2013-ban elindult egy jó folyamat, melynek az első időszakban jól látszódtak az eredményei.
-A pedagógus átlagbér nagyjából a diplomás átlagbér 50 százaléka volt 2010-ben, 2016-ra pedig 75 százalék közelébe ért – emlékeztetett. Viszont azóta a minimálbér és a garantált bérminimum erős emelkedése miatt ismét 70 százalék alá ment ez az arányszám – tette hozzá.
Elmondása szerint az egyetemi jelentkezések száma nagyjából 9-10 ezer körül van. Ezeknek a diákoknak azonban a 44 százaléka a képzési idő alatt lemorzsolódik vagy más pályára megy át. Emellett a pályára belépő nagyjából ötezer pedagógus egyharmada az első 4-5 év után pályaelhagyó lesz.
-Azt gondolom, hogy az egyik oka ennek a bér, a másik a munkakörülmények lehetnek.
A teljes beszélgetés megtekinthető az ECHO TV weboldalán.