– A hazai vízterületek felett a horgászszövetségek ma hatásosabban töltik be a gazda szerepét, mint korábban, ezért a horgászok is több ellenőrzésre számíthatnak. A halőrök rendőri támogatást is kapnak, ezért fontos tudatában lenni a pecázás alapvető szabályainak. Sokan magától értetődőnek tekintik, hogy tavasszal kezdődik a horgászidény, lelkesen „vallatják” a vizet és hazaviszik zsákmányukat anélkül, hogy tudnák, milyen halat fogtak. Ezzel akár súlyos pénzbüntetést magával vonó szabálysértést is elkövethetnek, mivel a vizeinkben élő védett kopoltyúsokat minden esetben vissza kell dobni, de több ismertebb halfajra is fogási tilalom van érvényben júniusig.
Így például egyes rablóhalak – köztük a csuka, a süllő és a balin – már foghatók, a harcsa esetében azonban erre június közepéig kell várni. A pontyot, a márnát és a keszegféléket sem tehetjük a szákba május végéig – tájékoztatta lapunkat Endrei Zoltán, a Kék Duna Horgászegyesület alelnöke.
A szakember elmondta, a méretkorlátozásra már nemcsak az úgynevezett nemes halak esetében kell figyelni, hanem a keszegféléknél is, amelyekre több évvel ezelőtt nem volt érvényes ilyen szabályozás.
Fontos tudni azt is, hogy a halakra – gerinces állatok lévén – vonatkozik az állatkínzást büntető jogszabály, amely szerint vagy azonnal le kell ölni a kifogott kopoltyúsokat, vagy vízben tartva kell megkímélni őket a sérülésektől – hívta fel a figyelmet Endrei. A csali kiválasztásánál is érdemes körültekintőnek lenni, ugyanis számos víziállat, köztük több szitakötő- és kérészfaj, az orvosi pióca és a folyami rák is védett, de fontos tudni, hogy hazánk valamennyi kétéltű- és hüllőfaja is természetvédelmi oltalom alatt áll.
A védett halfajok közül a selymes durbincs, a magyar és a német bucó egyedeivel találkozhatunk a leggyakrabban. Ám arra is figyelni kell, hogy az őshonos fajok védelme érdekében a kifogott idegenhonos, gyorsan szaporodó, invazív halfajok egyedeit nem szabad visszaengedni. Új idegen fajokat pedig tilos betelepíteni a hazai vizekbe – hangsúlyozta az alelnök. A naphal vagy a törpeharcsa is ily módon szaporodott el vizeinkben, és jelentős károkat okoznak azzal, hogy az őshonos halak ikráit, ivadékait fogyasztják. Ritka esetként említette, hogy néhány halastóban a trópusi vizekből származó pirája is horogra akadt.
A horgászat módját is részletekbe menő rendelkezések szabályozzák. Állami horgászjeggyel rendelkező pecás legfeljebb két horgászbotot használhat három-három horoggal felszerelve, valamint a csalihal gyűjtésére szolgáló háló sem lehet nagyobb egy négyzetméternél. Az ártalmatlan technikai eszköznek tűnő halradart sem szabad használni november elseje és március közepe között, amikor a halcsapatok szinte mozdulatlanul vermelnek – mondta a szakember. Közölte: arra is érdemes figyelni, hogy bár a tizenöt éven aluli gyermekek díjmentesen juthatnak állami horgászjegyhez, csak felnőtt jelenlétében horgászhatnak.