Július elsejével egy struktúrájában, szellemiségében megújult, az állami intézményrendszer fenntartását-működtetését szolgáló szervezet jön létre – fogalmazott lapunknak Pölöskei Gáborné. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke rámutatott: mostanra pontosan látják, hogy milyen hibák voltak a rendszerben, ezeket azonban nem lehet tovább toldozgatni-foldozgatni. Ugyanakkor leszögezte, hogy az állami fenntartásra továbbra is szükség van, mivel csak így lehet az iskolák megfelelő működését biztosítani és a gyermekek esélyegyenlőségét megteremteni. – Bármilyen egységekben is gondoljuk a további fenntartást, az egységesség biztosítása lényeges, hiszen ugyanazt a szolgáltatást kell nyújtanunk Győrben, Debrecenben és a legkisebb településen is – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.
Az elnök közölte: céljuk, hogy az oktatás valamennyi szereplője – így a pedagógus, az iskolaigazgató, a szülő és a gyermek – a támogató tevékenységet tapasztalja majd az állami fenntartás rendszerében. – Olyan intézményrendszert akarunk fenntartani, amely minden gyermek számára megteremti az esélyt, támogatva a tehetséges vagy a hátrányos helyzetű gyermekeket egyaránt. Ma sajnos nem a gyerekekről, a pedagógusok módszertani megújulásáról, iskolákról beszélünk, hanem a Klikről és annak hibáiról. Ez azonban nem jó, hiszen inkább az oktatással, a gyerekek fejlesztési lehetőségeivel kellene foglalkozni.
A fenntartó feladata az, hogy szolgáljon – hívta fel a figyelmet Pölöskei Gáborné. Hozzátette: nyártól szeretnének majd olyan informatikai egységeket és szoftvereket használni, amelyek fejlesztése egyébként uniós pályázatokból már megtörtént. Arról, hogy pontosan mekkora apparátussal működik az új rendszer, egyelőre nincs döntés, jelenleg többféle struktúrára vonatkozó terv van az asztalon. A szervezet végleges felépítéséről a kormány áprilisban dönt.
A Klik elnöke szerint ma nem a gyerekekről szól a vita
Az új struktúráról Pölöskei Gáborné elmondta: lényeges különbség lesz, hogy a mostani gyakorlattal szemben a jövőben nem egyetlen gazdálkodási egységként fog működni az állami intézményfenntartó. Erre azért van szükség, mert a döntések jelenleg nagyon messze vannak az iskoláktól. – Ez csak úgy szüntethető meg, ha önálló gazdálkodási-költségvetési egységeket hozunk létre, valamint jogosultságokkal rendelkeznek az intézményvezetők is. Ez alapján a költségvetés tervezésnél az intézmények kiemelkedő szerepet játszanak majd a továbbiakban, vagyis egy alulról induló tervezést szeretnénk elindítani. Emellett lesz egy központi tervezés is, vagyis mind a 2200 iskolának el kell készíteni a költségvetését. Azzal, hogy egy alulról és egy felülről jövő tervezést biztosítunk a jövőben, megjelenhetnek az intézmények igényei is egy biztonságos, fenntartható költségvetésben. Reményeink szerint egy, a nevelést-oktatást jobban szolgáló rendszer alakul ki – hívta fel a figyelmet az elnök. Ezenkívül a szakmai-dologi – vagyis például a kréta, a papír és egyéb oktatást érintő eszközökre vonatkozó – kiadások feletti rendelkezési jogot is szeretnék odaadni az iskolaigazgatónak.
Az intézményvezetők nemcsak a gazdálkodást illetően, hanem szakmai kérdésekben is szélesebb döntési jogkörökkel rendelkeznek majd, ezekről a Köznevelési Kerekasztal fenntartói munkacsoportja már tárgyal. Pölöskei Gáborné tájékoztatása szerint a hatásköröket próbálják úgy meghatározni, hogy megmaradjon az állami fenntartás egységessége, ugyanakkor az iskolavezető érezze úgy, hogy igenis gazdája az intézményének. Megkapják a munkáltatói jogok egy részét is, amivel az iskola életét dinamikusan tudják majd irányítani, amely pozitívan hathat az iskola nevelő-oktató munkájára is, vagyis az iskola eredményességére.
Az elnök a felhalmozódott adósság kifizetésével kapcsolatban rámutatott: a három szakasz első része lezárult, 8,6 milliárd forint értékben 90 ezer lejárt számlát fizettek ki a kis- és középvállalkozóknak. A második szakaszban 27 ezer számla feldolgozása történt meg, és már ezeknek a kifizetése is elkezdődött. Ebben a körben ugyancsak kis- és középvállalkozóknak törlesztik az adósságot, de az érintettek közt szerepelnek például a gyerekek buszoztatásával foglalkozó, valamint más szállítási-fuvarozási cégek is. A harmadik körben a nagyobb összegű számlákat rendezik, ezek közt vannak olyanok, amelyek tárgyalásokat is igényelnek, mivel nem egyértelmű a teljesítésigazolás vagy a számlán szereplő összeg. – A tervek szerint a hónap végére rendezzük a tartozásállományt annak érdekében, hogy minél előbb valóban normalizált működést tudjunk nyújtani az intézmények számára – mutatott rá Pölöskei Gáborné. Hozzátette: az a cél, hogy az iskolák pénzügyi támogatása kiszámítható, pontosan követhető és biztosított legyen ne csak ebben az évben, hanem a későbbiek folyamán is.
Kitért arra is, hogy a jövőben szeretnék elkerülni a tavalyihoz hasonló anomáliákat, amikor késéssel érkeztek meg a nem rendszeres, bérjellegű juttatások.
