– Nemrég vonták vissza a Botka László által tavaly májusban meghirdetett, kormánypárti média elleni bojkottot. Botka azóta megbukott, és az MSZP sem tudott érdemben megerősödni. Megállapítható, hogy a párt sikertelenségéért nem a kormánypárti média a felelős?
– Ha az ember csatlakozik egy párthoz, akkor a szabadsága egy részéről önként lemond a közösség javára, és alkalmazkodik a vezetés döntéseihez. Ettől függetlenül annak a híve vagyok, hogy a véleményünket minél szélesebb körben elmondjuk, azoknak is, akik inkább a kormánypárthoz állnak közelebb. A veszekedést utálom, a vitának viszont híve vagyok, hogy egy jobb és boldogabb országot teremtsünk.
– Alig három hónappal a választás előtt a baloldali ellenzéki pártok még mindig egymással marakodnak a választókerületeken, a közös listán, a közös miniszterelnök-jelöltön, közben egymást árulózzák. Így akarják elnyerni a választók bizalmát?
– Novemberben nehezen vitatkoztam volna ezzel a megállapítással, ám mára egy lassan, de egyre gyorsuló ütemben tisztuló képet látok. December második felében megállapodtunk a DK-val az egyéni választókerületekről, majd létrehoztunk egy valódi szövetséget a Párbeszéddel.
Ez kimozdította a holtpontról az ellenzéket, létrejött egy olyan politikai mágnes, aminek már érezhető a hatása. Az a választó, aki már eldöntötte, hogy elmegy szavazni, de azt még nem, hogy kire, most valódi alternatívát láthat ebben a szövetségben. Az MSZP egy országos tapasztalattal, hálózattal rendelkező párt, míg a Párbeszéd az ország egyik legnépszerűbb politikusát adja. Április 8-a ismét nyitott kérdés.
– Nem tartja szegénységi bizonyítványnak, hogy valamennyi, frakcióval rendelkező parlamenti pártnak van saját miniszterelnök-jelöltje, egyedül az MSZP állít külsős jelöltet? Az egész szocialista pártban Botka László volt az egyetlen, akit alkalmasnak találtak erre?
– Nem. Az MSZP-ben is lenne miniszterelnök-jelöltségre alkalmas személy, de a választók megszólítása, az a fajta mágneshatás, amiről beszéltem, gyorsabban, intenzívebben működtethető ebben a szélesebb együttműködésben. Ennek a mágneshatásnak az eredménye például, hogy Pécsett az a Mellár Tamás a közös jelöltünk, aki inkább konzervatívnak nevezhető, és az első Orbán-kormány idején a statisztikai hivatal elnöke volt, most pedig velünk van. Nem a pillanatnyi számok, hanem az érdekel, mozgásba lehet-e a hozni a demokratikus ellenzéket, a gondolatai, képviselői iránt fogékony választókat. Minél magasabb a részvételi arány a választáson, annál nagyobb a demokratikus ellenzék esélye a győzelemre. Ezért Karácsony Gergely vezetésével, Kunhalmi Ágnes és a többiek részvételével a következő hónapokban nagy hangsúlyt helyezünk a mozgósításra, és erre biztatjuk a többi demokratikus pártot is.
– Karácsony korábban arról beszélt, hogy a szocialistákat még a Fidesznél is jobban utálja. Hogyan dönthettek mégis mellette?
– A kampány már csak olyan, hogy sokak különböző szituációkban elhangzott mondatait idézgetik. De biztos vagyok benne, hogy az embereket sokkal inkább az érdekli, hogy Karácsony Gergely egy baloldali gondolkodású, modern politikát folytató politikus, aki miatt rendre megtelnek a művelődési házak nagytermei. Az MSZP támogatottságának valóban nem tett jót Botka László lelépése, de az a százezres réteg úgy ment el tőlünk, hogy nem pártolt át máshová, legfeljebb úgy gondolta, hogy a választás napján otthon marad. Ők most jönnek vissza, és ez a tény többet számít, mint a régről előhúzott mondatok. Ami pedig a karaktert illeti: sokáig kérdés volt, hogy egy baloldali Orbán Viktor lenne-e a megfelelő kihívó Orbán ellen? Világossá vált, hogy ez a gondolat bukásra van ítélve. Amit Karácsony Gergely habitusában és beszédmódjában is megtestesít, az egészen más, mint Orbán Viktoré. Valós választási lehetőség.
– Ha ekkora főnyereménynek tartják Karácsonyt, ki meri jelenteni, hogy az MSZP és a Párbeszéd közös listát állít, vállalva ezzel az öt- helyett tízszázalékos parlamenti küszöb megugrását?
– Tapasztalatlanság lenne három hónappal a választások előtt számokat, százalékokat jósolni, ebbe az utcába nem megyek be. Volt már olyan, hogy legnagyobb pártként remek parlamenti eredményt értünk el, sőt a legnagyobb frakciónk volt, mégsem tudtunk kormányt alakítani. Mire mentünk vele? Az MSZP arról döntött, hogy szövetségben indul a Párbeszéddel, ennek a közjogi tartalmát pedig közvetlenül a kongresszusunk előtt közösen döntjük el.
– Kerék-Bárczy Szabolcs, a DK elnökségi tagja már 2016 szeptemberé-ben azzal indokolta a pártból való kilépést, hogy Gyurcsány Ferenc célja 2018-ban nem a kormány leváltása, hanem hogy maga alá gyűrje a baloldalt, mindenekelőtt az MSZP-t. Kerék-Bárczy állítása napról napra igazolódik be. Asszisztálnak ehhez, vagy képtelenek ellene tenni?
– Nekem ez a kormány, ez a rendszer az ellenfelem, aminek a leváltásán dolgozom. Nem azzal foglalkozom, hogy mi Gyurcsány Ferenc vélt vagy valós törekvése, hanem azzal, hogy az MSZP–Párbeszéd-szövetség erősödjön.
– Lehet ezzel nem foglalkozni, de mégiscsak az MSZP bőréről van szó.
– Az egyik vezető fideszes politikus a Parlament folyosóján azt mondta nekem, hogy csak két emberrel ne történjen baj 2018-ig, Gyurcsány Ferenccel és Soros Györggyel. Ez nagyjából be is mutatja, hogy a Fidesz mire épít. Ha valaki nagyon erősen akarja az embert kihívni röplabdázni, annak megvan az oka. Erre két választ lehet adni: az ember vagy eszeveszetten elkezd gyakorolni röplabdázni, vagy azt mondja, hogy inkább kosárlabdázzunk. Hozzám az utóbbi áll közelebb. Nem vagyok hajlandó elfogadni azt a pályát, amit valaki más jelöl ki nekem, mert van önálló véleményem, elképzelésem az országról, a nemzetről.
– Mit gondol arról, hogy az a balliberális értelmiség, amelyik korábban antiszemitizmust, kirekesztést kiáltott már a nemzeti gondolattal kapcsolatban is, most teljes erővel mosdatja a Jobbikot és sürgeti a baloldalt, hogy fogjon össze Vona Gáborékkal?
– Ma már nem működik az a konglomerátum, amit balliberális értelmiségnek neveztek. Van baloldali és van liberális értelmiség. Huszonnyolc év telt el a rendszerváltás óta, közben a baloldalon is felnőtt egy új értelmiségi generáció, akik között valódi tehetségek is vannak. Minden tiszteletem azoké, akik a rendszerváltás idején értelmiségi szerepet töltöttek be, de a változást ők sem tagadhatják le. Ami pedig a kérdés tartalmi részét illeti: a szövetségi politikát az MSZP alapszabálya a választmány kompetenciájába utalja. A választmány elnökének engem választottak meg, az aláírásom nélkül most nincsen érvényes szövetségi politika. Az én kezem pedig nem fog aláírni együttműködést a Jobbikkal.
– Ez jól hangzik, de korábban például Ózdon és Salgótarjánban is a háttérben segítette egymást az MSZP és a Jobbik a Fidesz ellenében. A közelgő hódmezővásárhelyi választáson pedig már a teljes baloldali ellenzék, így az MSZP is Vona Gáborékkal együtt támogatja Márki-Zay Pétert.
– Amiről beszéltem, az egy kimunkált, végiggondolt és két fél által közösen akart megállapodás. Azt nem tekintem szövetségi politikának, ha az MSZP jelöl vagy támogat valakit, akit tőle függetlenül más párt is támogat a saját jogán. Állítom, hogy Ózdon és Salgótarjánban sem volt háttéralku, az emberek változást akartak. Megmondom őszintén, magam sem gondoltam, hogy Tarjánban ilyen fölénnyel nyerünk. Megismétlem: nem lesz együttműködési megállapodás a Jobbikkal. Helyi megállapodásokról sem tudok, és nem is tanácsolnám senkinek.
– Nem érzi ellentmondásosnak, hogy miközben az ellenzék azt sulykolja, hogy fullasztó, élhetetlen az ország, a Fidesz kétszer kapott kétharmados felhatalmazást, és jelenleg is toronymagasan vezet?
– Az ellenzéknek nincsen lehetősége a sulykolásra, ez a kormány módszere, és neki van rá eszközrendszere, médiája, propagandája.
– Inkább arról van szó, hogy 2010 előtt egymást követték a megszorítások, az állam, az önkormányzatok, az emberek eladósodtak; elvettek egyhavi bért, nyugdíjat; csökkentek, legfeljebb stagnáltak a reálbérek; iskolákat, kórházakat zártak be; kisvárosnyi embert rúgtak ki az állami vállalatoktól, nagyvárosnyit a közszférából; az ország a csőd szélére sodródott, feltett kézzel kellett az IMF-hez fordulni. 2010 után a kormány talpra állította a gazdaságot, visszafizette az IMF-hitelt, átvállalta az önkormányzatok adósságát. A bérek nőnek, rekordalacsony a munkanélküliség, rekordmagas a foglalkoztatás, hogy csak a leglényegesebb mutatókat említsük.
– Hát akkor ez maga Csodaország! Már csak Alice hiányzik! Én bizony nem ezt tapasztalom. Természetes, hogy az emberek önmaguk és családjuk számára jobb életet, több lehetőséget akarnak, de nem látom azt a színvonaljavulást, ami önmagában indokolttá tenné a Fidesz választási győzelmét. Látja, hogy mi folyik az oktatásban, hogyan beszélnek az emberek az egészségügy állapotáról? Magyar fiatalok százezrei mennek külföldre, ami nemcsak a magasabb keresetek miatt van így, hanem mert nincs jó hangulat az országban. A mai politika végtelenül megosztó, a Fidesz túl mélyen ment a közösségek, az emberek életébe, a Soros-ellenes kampánnyal pedig klasszikus ellenségképzést folytat. Ebből a hangulatból sokaknak, de leginkább a fiataloknak van elegük. A szavazatok forintra való lecsupaszítása nem váltja ki azt, hogy sok ember egy normális, békésebb országban akar élni.
– Annyit védik Soros Györgyöt, ő meg hálából azzal vádolta meg az MSZP-t, hogy eladta magát Orbán Viktornak.
– A Fidesz szerint mi Soros ügynökei vagyunk, Soros György szerint meg a Fidesz vette meg az MSZP-t. Ha ennyit foglalkoznak velünk, akkor valamit mégiscsak jól csinálunk.
– Ehhez képest Bárándy Gergely bejelentette, hogy nem indul a választáson, és lemond tisztségeiről.
– Bárándy Gergő a közösségünk tagja és az is marad. Úgy tudom, a következő években ügyvédi szakmájával és tudományos pályájával kíván elsősorban foglalkozni. Politikai munkájára és véleményére azonban én személy szerint is számítok a továbbiakban is.
– A legtöbb elemző szerint az MSZP-nek nemhogy a kormányváltás, hanem a puszta lét a választás tétje. Molnár Gyula elnök már 2016-ban arról beszélt, hogy egy rossz szereplés után akár meg is szűnhet a párt. Ujhelyi István pedig nemrég fogalmazott úgy: nagy kérdés, hogy a tavaszi választás után is MSZP-nek fogják-e hívni az MSZP-t.
– Baloldali értékrendet valló tömegek vannak és lesznek is Magyarországon, az MSZP pedig a demokratikus ellenzék legnagyobb, legerősebb pártja. 2012 és 2017 között többször is volt kísérlet arra, hogy különböző baloldali vagy magukat annak mondó csoportok úgy akartak maguknak nagyobb támogatottságot szerezni, hogy a szocialista pártot eltörlik a politikai palettáról. Ezek a kísérletek megbuktak, és ezt érdemes lenne végre tudomásul venni. Ki kell jelenteni, hogy nincs kormányváltás az MSZP, illetve az MSZP–Párbeszéd-szövetség nélkül. Aki ezt nem fogadja el, az vagy nem látja a politikai realitást, vagy tudatosan hazudik. A siratóasszonyokat fel lehet bérelni, akik aztán nagy meggyőződéssel siratják akár az ismeretlent is. A politikai siratóasszony szerepét magukra vállalóknak azt üzenem, hogy egy ideig nyugodtan takarékra tehetik a könnyzacskóikat: az MSZP-nek és ennek a szövetségnek van jövője.
– Mire alapozza ezt?
– Büszke magyar és büszke baloldali vagyok, ezért számomra a baloldal és a nemzet kérdésének az összekapcsolása az egyik legerősebb pillére a jövőképnek. Azt a feltételezést, hogy amint megyünk előre az időben, a nemzetek súlya, jelentősége csökken, minimalizálódik, végül eltűnik, a történelem lesöpri az asztalról. Erre a magát nyitottnak nevező baloldalnak reagálnia kell. A történész és a baloldali politikus is azt mondatja velem, hogy országot, nemzetet, Európát összekapcsolva kell kiállnunk az emberek elé. Határozott ambícióm, hogy a magyar baloldalt ebbe az irányba befolyásoljam. Ez sok vitával jár, de vállalom, mert azt szeretném, hogy ne egy statikus véleményű közösség legyünk, hanem olyan, amely érti a változást, néha pedig elébe tud és akar is menni. Nem győzöm hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a magyar baloldal és a nemzet összekötése nem azt jelenti, hogy a jobboldal vagy a Fidesz felfogását osztjuk. A nemzetben való gondolkodás nem lehet kizárólag egy politikai oldal kiváltsága, ezért kérem annak jogát és elfogadását, hogy egy más utat lássak, s így gondolkozzam baloldalról, nemzetről, jövőről. Ha a baloldal képes megérteni azt a változást, amiről beszélek, akkor komoly távlat és sikeres jövő állhat előtte.