A háziorvosi praxisban dolgozó ápolók fele nem kapja meg az alapbéren felül járó bruttó 20 ezer forintos kiegészítő juttatást – derült ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) alapellátási felméréséből.
Hirdi Henriett, a MESZK alapellátásért felelős alelnöke a Medical Online szakportálnak elmondta, hogy a szakdolgozói kiegészítő juttatást 2014-ben vezették be, akkor azonban még az érintettek 75 százaléka nem kapta meg az összeget. Két évvel később, 2016-ban már csak húsz százalékuk esett el a járandóságtól. Idén januárban a megemelkedett garantált bérminimumot sok munkáltató háziorvos kiskapunak tekintette, és a húszezer forintos pluszjuttatást beépítették a kötelező fizetési többletbe, holott a kiegészítő díj – ahogy neve is mutatja – ezen felül járna.
A MESZK online kérdőívét összesen 4039 alapellátásban részt vevő szakdolgozó – többek közt védőnő, fogászati szakasszisztens, körzeti ápoló és otthoni ápolásban dolgozó – töltötte ki, ők a negyedét teszik ki az ország összes szakdolgozójának.
Az előkészítésben is részt vevő alelnök elmondta, hogy a kérdőívet kitöltők szerint a szakdolgozói életpálya öt legfontosabb eleme az új bértábla kialakítása, a hosszú távú foglalkoztatás biztonsága, az ingyenes munka- és védőruha, a továbbképzés támogatása, illetve az életpálya lezárását segítő tartalékképzés.
Az új bértábla kialakítását azért sürgetnék, mert míg a szakrendelőkben vagy kórházakban dolgozó ápolók a bértábla hatálya alá esnek – ahol egy pályakezdő ápoló alapbére is több mint havi 190 ezer forint –, addig a körzeti ápolókra a garantált bérminimum vonatkozik, így a háziorvosi praxisokban bruttó 180 ezer forintért vagy ennél kevesebbért dolgoznak.
– Amennyiben a körzeti ápolóknak mégsem sikerülne elérniük, hogy a szakdolgozói bértábla hatálya alá tartozzanak, azzal is kiegyeznének, ha a kiegészítő díjazásuk 40-60 ezer forintra emelkedne a jelenlegi 20 ezer forintról – közölte a felmérést kitöltők álláspontját Hirdi Henriett.
Az alacsony jövedelmen kívül a válaszadók a nehézségek közé sorolták a szakmai és erkölcsi megbecsülés hiányát, illetve azt, hogy az egy orvos, egy ápoló modell miatt nem megoldható a helyettesítés – fejtette ki az alelnök, hozzátéve, hogy a szakdolgozók jelentős része ugyanakkor elégedett a munkahelyi légkörrel és a családbarát munkaidő-beosztással.
Mint azt korábban Nagy Anikó egészségügyi államtitkár elmondta, a szaktárca komplex ápolói programot dolgoz ki, amely nemcsak a bérek, hanem a szakképzés, az ösztöndíjak és a lakhatás területére is kiterjed – ezzel segítik elő az ágazati munkaerőhiány leküzdését.