Idén július 12-ig összesen 941 bejelentés érkezett a Magyar Honvédség Tűzszerész Ügyeletére, az elmúlt 20-25 év átlaga alapján évente hozzávetőleg 2500 bejelentést kezelnek – tájékoztatta a Magyar Időket a Honvédelmi Minisztérium.
Hozzátették: a Magyarország folyó- és állóvizeihez köthető bejelentések száma az éves riasztásoknak az egy százalékát sem éri el. Azt is megtudtuk, hogy az idei eddigi legnagyobb robbanótest a Dunából július 5-én kiemelt szovjet FAB–100 típusú romboló légibomba volt. Ami a több mint 73 éve a folyóban nyugvó bomba kiemelését illeti, a Duna medrében végzett munkálatok alatt egy horgonyzásra alig alkalmas szakaszon kellett a hadihajós szakállománynak biztonságosan rögzítenie a hadihajót és a merülőplatformot.
A tárca beszámolója szerint a helyszínen a Duna átlagos vízmélységének közel kétszeresét elérő mélységű árkok találhatóak, erős a sodrás, a látótávolság a mederfenéken korlátozott, 0 és 10 centiméter közötti. A szakemberek fémkeresőket nem tudtak alkalmazni a felderítés során, mert a mederfenék vasbeton elemekkel és fémhulladékkal szennyezett, így szó szerint kézzel kellett felkutatni a FAB–100-as szovjet légibombát. A bomba kiemelését követően a hadihajó fedélzetén a tűzszerész-szakállomány sikeresen eltávolította a gyújtószerkezetet, amelyet később megsemmisítettek, a bombatestet pedig elszállították.
A minisztérium lapunk kérdésére elmondta, hogy minden éles gyújtószerkezetű robbanótest fokozottan veszélyes, így nem egyszerű meghatározni, mely eszköz a legveszélyesebb. Az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred történetének legnagyobb hatástalanított robbanóteste eddig egy brit HC–4000 LB típusjelű, úgynevezett aknahatású légibomba, légiakna volt, amelynek súlya megközelíti a két tonnát.

A szakemberek a Dunában nem tudják alkalmazni a fémkereső detektorokat
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A Polgári Védelmi Szemle 2008-as cikke szerint a Magyarország ellen 1944. április 3-át követően bevetett legnagyobb bombák ezek a brit légiaknák voltak. A pokoli fegyvernek henger alakja volt, ovális vagy kúpos fejrésszel. Céljuk minél nagyobb kiterjedésű felszíni épületkárok elérése volt.
A szemle cikke szerint Budapesten feltehetően a legtöbb befulladt bombára a két dunai vasúti átkelő hídfői körzetében, a IX. kerületben, a XIII. kerületben, a XXI. kerületben, beleértve a Duna medrét is, lehet számítani. Komoly légi csapások színhelye volt még a IV. kerület, valamint a nagy pályaudvarok és azok környéke. Az egy-egy bombatámadáskor átlagosan ledobott amerikai, brit bombák 5-10 százaléka műszaki hiba miatt nem robbant fel, mint a tűzszerészek számára 1944-ben kiadott magyar utasítás írja. A késleltetett gyújtószerkezettel ellátott bombáknak pedig 15-30 százaléka fulladt be.
A Vörös Hadsereg által bevetett bombákról az ostrom miatt nem készült, illetve nem maradt fent pontos jelentés. Országosan a második világháború több mint egy évig tartó légi és a közel nyolc hónapig tartó szárazföldi hadműveleteiben milliós nagyságrendben vetettek be robbanótesteket, és nemcsak légibombákat, hanem kézigránátokat, puskagránátokat, tüzérségi lőszereket, aknagránátokat, rakétákat stb.
Az elmúlt több mint hetven évben a Magyar Honvédség tűzszerészei folyamatosan végezték a robbanótestek hatástalanítását, ami azt sugallja, hogy lehetnek még a talajban és vizeinkben ilyen veszélyt hordozó eszközök, ugyanakkor nehéz megmondani, hogy mennyi, mert nem készült pontos feljegyzés.