A magasztos elveket az első és a második világháborút lezáró békerendszerben is felülírták a politikai érdekek – hangsúlyozta Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára a Veritas Történetkutató Intézet pénteki budapesti, Hetven éve történt – a párizsi békeszerződés, 1947 című konferenciáján.
Kiemelte: míg majdnem száz éve a nagyhatalmak egy európai egyensúly megteremtésével próbálkoztak, hetven éve világos volt, hogy a győztes oldalon álló nagyhatalmaknak is leáldozott, és a világpolitikát a két főszereplő, az Egyesült Államok és a Szovjetunió küzdelme határozza majd meg.
Az államtitkár a tanácskozáson arról is szólt: a második világháború után a megosztó hitleri politikát a sztálini váltotta fel a térségben, és ez akadályozta a magyar célok elérését, eredményként pedig csak azt könyvelhetjük el, hogy csupán részleges volt a felvidéki magyarság kitelepítése.
Szakály Sándor, a Veritas főigazgatója azt emelte ki: Trianontól eltérően az 1947-es párizsi békeszerződést azért nem tekinti diktátumnak, mert ott legalább meghallgatták a feleket, ha az eredmény ugyanaz is volt, megtoldva ezt azzal, hogy a pozsonyi hídfőnél további három települést csatoltak Magyarországtól Csehszlovákiához.
Az 1947. február 10-én aláírt békeszerződést a magyar minisztertanács május 16-án fogadta el, a nemzetgyűlés elé csak utólag került.
