Június második hetében szavaz a parlament a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről – közölte Kósa Lajos tegnapi tájékoztatóján. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: bár akkorra még nem lesz teljes körű a nemzeti konzultáció feldolgozottsága, a kormány június 12-én beszámol az Országgyűlésnek a részeredményekről.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Velencei Bizottság június 2-re ígérte az előzetes állásfoglalását, amely kiterjed a hasonló típusú szabályozásokra is. – Az Európai Parlament ugyanis egy, a magyarnál sokkal szigorúbb törvényt akar elfogadni az EU-n kívülről támogatott civil szervezetekre vonatkozóan – magyarázta a politikus.
Megjegyezte azt is, hogy a Velencei Bizottság jelentésének szintén ki kell térnie az olasz szabályozásra, amely a magyarnál sokkal szigorúbb, hiszen az a civil szervezetek betiltását is lehetővé teszi. – Mi csak az átláthatóságot és a nyilvánosságot várjuk el és nem fogadjuk el a kettős mércét – hívta fel a figyelmet Kósa Lajos.
A frakcióvezető úgy vélte, nem lehet elhalasztani a zárószavazást, mert még a választási kampány őszi elindulása előtt jogszabályt kell alkotni a tisztánlátás érdekében. Szerinte két olyan ügy vetődött fel, amelyek azt mutatják, hogy vannak bizonyos szándékok „a magyar politikai élet befolyásolására”.
Az egyik ilyen Botka László mozgása, aki képtelen feltételek mellett lebontaná a kerítést, és akinek az első útja Brüsszelbe vezet, miután megválasztották az MSZP miniszterelnök-jelöltjévé. Megjegyezte továbbá, hogy Lengyel László, Botka László legfontosabb tanácsadója arról beszélt: Botka pénzt és politikai támogatást vár az EU-tól a kormányváltás elősegítésére.
Kósa Lajos kiért arra is, hogy sajtóhírek szerint Kovács Béla jobbikos EP-képviselőn keresztül a Jobbikot orosz pénzből finanszírozhatják. Annak kapcsán, hogy utóbbi esetekben pártokról van szó, míg a szóban forgó törvény civilekre vonatkozik, a frakcióvezető jelezte: szerinte a civilnek mondott szervezetek nyilvánvaló politikai célokért küzdenek.
Kósa Lajos és Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője ismertette a tegnapi parlamenti határozathozatalokat.
A víziközmű-törvény esetében egyszerűsítették az eljárást, így a védett fogyasztók védettségét évente csak egyszer kell megállapítani. A hulladéktörvény esetében kiterjesztették az üvegvisszaváltás lehetőségéről gondoskodni köteles üzletek körét, aminek célja, hogy csökkentsék a szemét mennyiségét.
A közlekedési törvények módosításával a parlament megteremtette a főutak mentén tilosban elhelyezett plakátok szankcionálhatóságát, a büntetés maximum 500 ezer forint lehet. Kósa Lajos úgy fogalmazott: erre a közúti közlekedés biztonsága miatt van szükség, hiszen például az M3-ason nemritkán fordul elő baleset azért, mert „valaki belebambult a Calzedonia-reklámba”.
Módosultak egyes egészségügyi törvények is, így az elektronikus vények rendszerében nyomon követhető lesz a betegek gyógyszertörténete. Egy oktatásitörvény-módosítással lehetővé vált, hogy a tranzitzónában is folyhasson oktatási-nevelési munka. A politikusok kitértek az ügynöktörvény módosítására is, amely teljesen kutathatóvá teszi majd az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában a mágnesszalagokat. Kósa Lajos szerint a javaslatról várhatóan már csak ősszel szavaznak.
A 3-as metró felújításának költségével kapcsolatos kérdésre Kósa Lajos közölte: az idei büdzsé módosítása alapján nem lesz lehetőség olyan beruházásokra, amelyeknél nincs meg a teljes kiviteli terv, elkerülve ezzel a költségnövekedéseket.
Arra a felvetésre, hogy Szilágyi György után a szintén jobbikos Apáti István is trágár kifejezéssel illette Dömötör Csaba államtitkárt, Halász János úgy reagált: a Jobbik cukiságkampányt folytat, de sokszor inkább csőcselékhez hasonlítanak, nem pedig egy frakcióhoz.
Strasbourghoz fordul az MSZP
Az MSZP országgyűlési képviselői a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak az Országgyűlés által megszavazott tiszteletdíj-csökkentésük miatt – ezt Gőgös Zoltán, az egyik érintett jelentette be még az előtt, hogy a büntetésről szavazott volna a parlament tegnap. Gőgös emlékeztetett: a CEU melletti tüntetések után az MSZP behozta az ülésre a demonstráció két fő szlogenjét, és ezeket lapokon feltartva mutatta be. A „Vétó” és „Ne írd alá, János!” feliratok bemutatásával a politikus szerint senkit nem zavartak, a parlament munkáját nem gátolták.