Hamarosan a kormány elé kerül az agrárképzés fejlesztéséről szóló koncepció – tudta meg a Magyar Idők. Lapunkat az oktatásért felelős államtitkárság úgy tájékoztatta: a kabinet február végén, március elején tárgyalhat arról, hogy milyen struktúrában működjön a létrejövő agrártudományi intézmény. Hozzátették, erről jelenleg egyeztetnek a terület képviselőivel, és a cél a komoly hagyományokkal rendelkező agrárképzések erősítése, valamint megfelelő irányítása. Leszögezték, hogy nincs szó sem a képzések megszüntetéséről, sem azok szakmai tartalmának megváltoztatásáról.
A Szent István Egyetem lehet a a felsőfokú mezőgazdasági oktatás központja
Az államtitkárság hangsúlyozta: a jelenlegi struktúrát azért kell áttekinteni, mert szükség van többek között az intézményi együttműködések kialakítására, az oktatói, kutató kapacitások és erőforrások koncentrációjára, valamint a helyi, térségi és ágazati igényeknek megfelelő tudásközpontok kialakítására. Fontos továbbá, hogy kialakuljon az agrárképzéshez kapcsolódó nemzetközi színvonalú kutatási és képzési portfólió, illetve hogy kiépüljön egy stabil nemzetközi kapcsolatrendszer.
Emlékeztettek: jelenleg az ország több városában – többek között Debrecenben, Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Keszthelyen – működik agrárképzés, ugyanakkor ezek közül néhány esetében fontos biztosítani egyfajta szakmai kontrollt, iránymutatást. Az államtitkárság szerint valamennyi képzési helynek fontos szerepe lesz, és a szaktárca elképzelése semmilyen módon nem érinti az intézményi autonómia kérdését sem a Pannon Egyetem Georgikon Kara, sem más intézmény esetében.
Lapunk év végén számolt be arról, hogy a létrejövő agrártudományi intézmény funkcióját a Szent István Egyetem töltheti be, mivel az lefedi a teljes hazai agrárképzési portfóliót, amellyel kiemelkedik a hazai egyetemek közül. Arról, hogy az új intézmény és a többi agrárképzési központ miként működhet együtt a jövőben, többféle elképzelés létezik. Az egyik verzió, hogy csak stratégiai partnerek lesznek az intézmények, ami azt jelenti, hogy valamennyinek megmarad a szakmai és intézményi autonómiája, ugyanakkor különböző projektekben és infrastruktúra-megosztásban együttműködnek a felek.
A másik lehetőség, hogy a feladatmegosztás mellett a szakmai irányítást az egyetem végzi. Ez azt jelentené, hogy az adott képző-, kutatóhely intézményi önállóságát megtartja, de szakmai tevékenységét az egyetem felügyeli. Egy harmadik verzió az integráció, aminek értelmében az agrárképző központok az agrártudományi egyetem szervezetébe tagozódnának.
