Nem derült ki, hogy mi az a kirívó ok, amiért az európai uniós intézmények Magyarországot immár hét éve folyamatosan vegzálják – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben tegnap azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság (EB) a harmadik szakaszba léptette a civiltörvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.
– Nem szeretnék a tudományos fantasztikum világába belemenni, várjuk meg, míg a bírósági döntés megszületik. A magyar kormány mindent megtesz, hogy megvédje Magyarországot és a magyar embereket, ezért előtárunk minden lehetséges érvet az Európai Bíróságon az eljárás során, és pozitív döntésben reménykedünk – hangsúlyozta a tárcavezető. – A kötelező betelepítési kvótáról szóló döntés végrehajthatatlan – fogalmazott a magyar diplomácia vezetője, hozzátéve: a kvóták teljesen ellentétesek a józan ésszel, ahogyan az európai jogszabályokkal, szerződésekkel is.
– A civiltörvénnyel kapcsolatos bírósági procedúra végén megállapíthatják, hogy Magyarország megsértette az uniós szabályokat, és arra kötelezik hazánkat, hogy hozza összhangba szabályait az uniós joggal. Ha ezt nem tenné meg, pénzbírságot szabhatnak ki, amelyet újabb fellebbezés követhet – nyilatkozta lapunknak Szánthó Miklós (képünkön), az Alapjogokért Központ igazgatója. A lex CEU-val kapcsolatos eljárást nevetségesnek nevezte, mert ott nem európai, hanem harmadik országbeli, EU-n kívüli oktatási intézményekre vonatkozik a szabályozás. Rámutatott: Spanyol- és Németországban is ragaszkodnak ahhoz, hogy külföldi egyetemeknek a külföldi képzési helye valós legyen.
– A kvótahatározattal kapcsolatban a jog talaján nem tudják elmarasztalni hazánkat, hiszen az, akárhogyan nézzük, nem érvényes. Ha ideiglenes eljárásban hozták, akkor szeptember 27-én lejárt, és már nem kényszeríthető ki. Ha viszont a lejárati dátum után is alkalmazni kell, akkor egyértelmű, hogy nem ideiglenes döntésről van szó, ebben az esetben pedig nem lett volna lehetőség speciális döntéshozatali rendben meghozni – fogalmazott a szakjogász.
Szánthó Miklós arra is kitért, a szavazati jogunk megvonására indított eljárást az EP kezdeményezte az Európai Tanácsban, ez teljesen független a bizottság három ügyben tett tegnapi bejelentésétől.
– Biztos, hogy a folyamat végén a tanácsi szavazati jogot nem tudják majd felfüggeszteni, ám pontosan ezért az EP és a bizottság azon dolgozik, hogy egy külön jogállamiság-mechanizmus bevezetésével, bizarr mérőszámok alapján rangsorolhassa a tagállamok demokráciaszintjét – közölte a jogász, hozzátéve: ennek semmilyen szerződéses alapja nincsen.