Bűnösnek mondta ki Vizoviczki Lászlót a Fővárosi Törvényszék pénteken. A vállalkozót hét év börtönbüntetésre, hét év közügyektől való eltiltásra és 600 millió forint vagyonelkobzásra ítélték első fokon, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Kósa Zsuzsanna tanácsvezető bíró az ítélet indoklásakor hangsúlyozta: nem volt egyszerű dolga az ügyészségnek és a bíróságnak sem.
Az ítélet szerint összesen 670 millió forinttal károsította meg az államkasszát a vállalkozó. Vizoviczki mindvégig tagadta bűnösségét, az eljárás alatt több száz oldalas szakértői véleménnyel, beadványokkal próbálta bizonyítani az utolsó percig ártatlanságát és azt, hogy semmilyen bevételt nem titkolt el. Ezek a dokumentumok kitértek a borravaló kérdésére és a gazdasági egységek bevételére is.
A bíró szerint hiába volt tetemes hosszúságú a magánszakértői vélemény, nem volt kellően kidolgozva és alátámasztva, hogy a bíróság értékelni tudja a bizonyítékok között. Az ügyészség által felkért szakértők az úgynevezett napirajzok és a pultoselszámolások alapján próbálták kiszámolni, mekkora volt az a bevétel, amelyet eltitkoltak.
– Az ügyészségnek nem volt egyszerű dolga, csak következtetni tudtak a tanúvallomások és a beszerzett bizonyítékok alapján. A bevételek közé tartozik a borravaló is, hiszen saját pénzként kezelték. A pultosok és a pincérek ebből az összegből nem részesültek, úgy nyilatkoztak, hogy a bevétel pontos összegét nem is ismerhették meg – fejtette ki a tanácselnök.
A másodrendű vádlott T. Józsefet – aki részben beismerő vallomást tett – öt év szabadságvesztésre ítélték, míg a hetedrendű vádlott P. Szilárd esetében a törvényszék 3 év 6 hónap börtönbüntetést rótt ki. A bíróság Vizoviczki László anyósát, a hatodrendű vádlott N. Erikát is bűnösnek találta, öt év börtön mellett 180 ezer eurós vagyonelkobzással sújtotta. D. Róbertnét, aki a vállalkozó legfontosabb bizalmasa volt, 5 év 6 hónap börtönre ítélték. A bírónő indoklásában emlékeztetett rá, hogy a tanúmeghallgatások idején D. Róbertnét úgy jellemezték kollégái, mint aki élet-halál ura volt a diszkóbirodalomban. –
Az ő esetében volt a legkönnyebb dolgunk, ugyanis ellene született a legtöbb terhelő vallomás – hangsúlyozta Kósa Zsuzsanna. Az üzletvezető hiába védekezett azzal, hogy nem volt rálátása a könyvelésre és a bevételekre, a bíróság egyetértett a vádhatósággal, hogy ő volt az, aki pontosan átlátta a szórakozóhelyek működését. A pénz ellenőrzése mellett utasításokat adott az alkalmazottaknak, mikor és mennyit kell ütni a pénztárgépbe. Több vádlottat közérdekű munkára ítéltek, és összesen hat vádlottat mentettek fel.
Az ítélet nem jogerős, az ügyet másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalhatja.