A miniszter kifejtette: azt kéri a bíróságtól, hogy rendeljen ki felügyelőbiztost a köztestület mellé, és határozza meg azokat a feladatokat, amelyeket el kell látnia egy megismételt választással kapcsolatban. „Amennyiben a bíróság ezt nem látja indokoltnak, akkor azt kérjük, hogy maga hívja össze a közgyűlést, és jelölje ki a választási szerveket” – fogalmazott Trócsányi László keresetében.
Az ügy előzményeként szeptember 24-én hozott jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette a BÜK 2014-es választási eredményét, ezért a testület tisztségviselőinek választását meg kell ismételni. A közgyűlés összehívására az elnökség lenne jogosult, ám az ítélet egyik lehetséges értelmezése alapján a BÜK-nek jelenleg nincs elnöksége, ezért indítványozza a szakminiszter a bíróság intézkedését. A BÜK tisztségviselői tekintetében ugyanis kétfajta jogértelmezés mellett is komoly jogi érvek sorakoztathatóak fel. Az egyik úgy véli, most nincs olyan szerve a BÜK-nek, amely összehívhatná a közgyűlést. A másik értelmezés szerint erre az egy ciklussal korábban, 2010-ben megválasztott tisztségviselők jogosultak, mert ők tekinthetők az utolsó, legitim módon megválasztott kamarai vezetőknek.
Trócsányi László szerint a második jogértelmezés nagy kockázatot hordoz magában: ha annak alapján lezajlana a megismételt választás, és később a bíróság mégis úgy döntene, hogy ez a megközelítés helytelen, akkor a BÜK-nek hosszabb ideig nem lenne legitim vezetése.
