Zavaros magyarázatokkal próbálta igazolni a CEU – szerinte törvényes – magyarországi működését az intézmény rektorhelyettese, aki lapunkat támadta a Soros-egyetem trükközéseiről közölt leleplező cikkünk miatt. Enyedi Zsolt a felsőoktatási törvény egyértelmű rendelkezéseit semmibe véve méretes lukra futásnak, illetve rosszindulatú próbálkozásnak nevezte a Magyar Idők tényfeltáró anyagát arról, hogy a CEU egyetlen pontban sem felel meg a magyar felsőoktatási törvénynek.
A rektorhelyettes és a közleményt kiadó Soros-egyetem nem veszik figyelembe a legfontosabbat: a tavaly módosított jogszabály szerint a hazánkban működő külföldi egyetemek csak akkor adhatnak ki külföldi diplomát, ha a székhelyük szerinti országban – vagyis ahol az anyaintézményük található – felsőoktatási tevékenységet végeznek. A CEU azonban nemhogy nem rendelkezik amerikai székhellyel vagy anyaintézménnyel, hanem egyáltalán nem folytat tényleges egyetemi képzésnek minősülő tevékenységet a tengerentúlon.
Amellett, hogy Enyedi Zsolt mindkét pontot elismerte lapunknak, az is kiderült, hogy a New York-i oktatási hivatal honlapján az amerikai akkreditált képzések listáján mindössze egyetlen kurzussal szerepel a Soros-egyetem, amely azonban nem minősül sem szaknak, sem másmilyen felsőoktatási tevékenységnek.
Az egyenlőtlenségkutatás (Advanced Certificate in Inequality Analysis) valójában nem önálló képzés, hanem diploma helyett mindössze egy oklevéllel elismert modul, mi több, még a szakirányú továbbképzés fogalmát sem meríti ki. A magyar jogszabály szerint ugyanis a szakirányú továbbképzés 2-4 féléves programból áll, amelyen 60-120 kredit szerezhető. A CEU és a Bard College (BC) által a kurzushoz kapcsolt tárgyak kreditértéke viszont lényegesen kevesebb a szükségesnél.
A felsőoktatási törvény azt is meghatározza, hogy a működési engedély megtagadható, ha a külföldi oklevél végzettségi szintjének magyarországi elismerésére nincs lehetőség. Márpedig a CEU és a Bard közös képzésével (egyenlőtlenségkutatás) valószínűleg pont ez a helyzet, mivel nem helyezhető el a felsőoktatási törvény által ismert egyetlen felsőoktatási tevékenységi körben sem.
A látszat csal: a CEU képzései egy kivétellel Budapesten folynak
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A rektorhelyettes szavaiból az is világosan kiderül, hogy életszerűtlenek az egyenlőtlenséget kutató „szakra” történő jelentkezés feltételei. Mint mondta, az amerikai CEU-s képzésre csak azok iratkozhatnak be, akik már rendelkeznek CEU- vagy BC-diplomával, ám emellett még fennáll a hallgatói jogviszonyuk a két egyetem valamelyikén. Más szavakkal: nem elegendő feltétel a diploma, hanem csak egy másik, valóban posztgraduális képzésben részt vevő hallgatók jelentkezhetnek az amerikai CEU szakára.
Az egyetem tegnapi közleményében azt is hangsúlyozták, hogy több éve cserediákprogramot is működtetnek a Bard College-dzsal közösen, amelynek során amerikai diákok érkeznek a Soros-egyetemre. Ennek a magyar jogszabály szempontjából nincs jelentősége, ugyanis a cserediákprogram nem tényleges felsőoktatási tevékenység, és azt sem a CEU „anyaegyeteme” végzi, hanem a budapesti intézmény.
Egy másik, New Yorkban indított CEU-s mesterképzésre is akként hivatkozott a Magyar Időknek Enyedi Zsolt, mint ami biztosítja a Soros-egyetem magyarországi működését, és a CEU a tegnapi közleményében szintén az Amerikában beindított nemzetközi kapcsolatok szakával próbálta bizonygatni, hogy megfelelnek a magyar törvényeknek.
Azonban a Középső Államok Felsőoktatási Bizottságának (Middle States Commission on Higher Education) nyilvántartása szerint a New York-i képzést a Budapesten működő CEU indította be. (Ahogy fentebb írtuk, az amerikai CEU mindössze az egyenlőtlenséget elemző képzést indította, amely nem minősül felsőoktatási tevékenységnek.)
Tehát a magyarországi székhelyű Soros-egyetem tartja fenn a New York-i mesterszakot azoknak a másodéves hallgatóiknak, akik a budapesti CEU-n már elvégeztek egy évet. Az amerikai akkreditáció tehát szintén nem teljesíti a felsőoktatási törvény kívánalmait, hiszen a képzést nem egy USA-ban működő egyetem jegyeztette be. Enyedi Zsolt lapunknak azt is elismerte, hogy a képzés nagy része a magyar fővárosban folyik.
Az intézmény most azzal érvel, hogy a BC-vel közösen cserediákprogramot működtetnek
Fotó: Teknős Miklós
– A Soros-egyetem megpróbálja kijátszani a magyar törvényeket. Megdöbbentő, hogy az érintettek maguk vallják be, nincs is saját képzésük az Egyesült Államokban – jelentette ki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tegnapi ülését követően Halász János, a testület alelnöke.
Kovács Zoltán kormányszóvivő továbbra is fenntartja a témában korábban elmondottakat: a CEU és a Bard College megállapodásával kapcsolatban napvilágra került tények nem teljesítik azokat a kritériumokat, amelyeknek minden más, Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmény eleget tudott tenni, mégpedig azt, hogy saját hazájukban valóban folytatnak akadémiai tevékenységet, végeznek oktatást és van campusuk.
A politikus akkor úgy fogalmazott: mivel a kormány az elmúlt másfél évben egyértelműen és következetesen arról beszél, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, akkor nem a magyar állam van lépéskényszerben, nem a magyar államnak kell lépéseket tennie, hogy megfeleljen a törvényeknek. Kovács Zoltán azt is hangsúlyozta: a Közép-európai Egyetem működését semmi nem veszélyezteti, az integráns része a magyar felsőoktatásnak.
Ismeretes, hogy Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori minisztere tavaly áprilisban kifejtette: egy zavaros, átláthatatlan, előjogokat biztosító jogi forma jött létre a budapesti CEU esetében, amiről jogi vita folyik 1993 óta, és „ezt mindenképpen meg kell szüntetni” – az új törvény pedig ezt is hivatott rendbe tenni. Mint mondta, annak idején olyan speciális szabályokat alakítottak ki az egyetemre vonatkozóan, amelyek más, hazánkban működő külföldi, illetve magyar egyetemeknek nem járnak.
Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora néhány hete arról beszélt: az egyetem teljesítette a magyar kormány által támasztott feltételeket a működésükhöz, ám az a jelzés érkezett hozzájuk, hogy a kabinet nem akarja aláírni az előkészített nemzetközi egyezményt.
Szavai szerint ha nem tudnak megállapodni, az egyetem amerikai akkreditációjú mester- és doktori programjaira jelentkező új hallgatók a 2019/2020-as tanévtől a CEU bécsi campusán tanulnak majd. Figyelemre méltó, hogy a hazánkban működő 27 külföldi felsőoktatási intézmény közül a CEU-n kívül egyik sem kifogásolta a felsőoktatási törvény tavalyi módosítását, amely előírja, hogy a hazánkban működő külföldi egyetemek csak akkor adhatnak ki külföldi diplomát, ha a származási országukban rendelkeznek anyaintézménnyel.
