A XXI. század a tehetség feltárásáról és kiaknázásáról szól – fogalmazott Matolcsy György a 4. országos tudományos diákköri fórumon az egri Eszterházy Károly Egyetemen, miután együttműködési megállapodást írt alá Szendrő Péterrel, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnökével. Ennek értelmében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) évente 20 millió forinttal támogatja a tanács tehetséggondozó programját. Az MNB elnöke szerint a tehetség csak akkor érvényesül, ha tudás társul hozzá, és akkor tudunk kiemelkedni, ha nyitunk a világ felé. – Ehhez tudnunk kell Nyugat és Kelet között felemelkedni – mutatott rá. Hozzátette: az MNB segíti a tehetségek feltárását és bekapcsolásukat a nemzeti vérkeringésbe, hiszen tőlük függ majd a jövőnk.
A fórumon Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: a tehetséggondozásnak nemzetstratégiai szerepe van. A testület álláspontja szerint a tehetségeket itthon kell tartani, és be kell bizonyítani, hogy a magyar felsőoktatás képes ugyanannak a tudásnak az átadására, mint a külföldi intézmények. Ennek kapcsán Mezey Barna lapunknak arról is beszélt, hogy az ELTE középiskoláiban végzett felmérések azt mutatták: a diákok 70 százaléka képzeli el külföldön a felsőoktatási tanulmányait, aminek oka, hogy többek között Oxfordból és Cambridge-ből érkeznek toborzócsapatok, amelyek ösztöndíjakkal igyekeznek a fiatalokat saját intézményükbe csábítani.
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a tehetségek elvándorlásáról szólva hangsúlyozta: Magyarországról nemcsak tudományos kutatók, hanem egyéb, magasan kvalifikált emberek is külföldre mennek. Aggasztónak nevezte, hogy sokan már az érettségi után elhagyják az országot. Azt ugyanakkor megjegyezte: ha az összes külföldön tartózkodó magyar tudós hazajönne, nem igazán tudnánk nekik állást adni. Az elnök szerint a magyar oktatás bír vonzóerővel, érdemes a külföldiek számára népszerűsíteni, ugyanakkor szükség van a megfelelő kutatási feltételekre.
Mezey Barna előadásában további fontos feladatnak nevezte a már kivándorolt tehetségek visszahozatalát, ebben szerinte úgy lehet szerepet vállalni, hogy a hazai kutatásban a tudományos utánpótlás feltételeit megteremtik. A rektor nemzeti kérdésnek nevezte, hogy a magyar tehetségeket ne angolul, hanem a magyar tudomány nyelvén oktassák, mivel csak így tudják továbbvinni a nemzetmegtartó nyelvet. Kitért arra is, hogy a tehetséggondozást már a gimnáziumban el kell kezdeni, ezt követően az egyetemen, a felsőoktatási évek után pedig mentori rendszerben folytatni kell.
Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára fontosnak nevezte, hogy a fiatal tehetségek számára a közszolgálat is vonzó legyen. Hangsúlyozta: az utóbbi 5-6 évben az állam több, a közszolgálati pálya népszerűsítésére irányuló programot indított, ugyanakkor ezeket az eredményeket ellenpontozza az a kommunikáció, amely a közszolgálat, a bürokrácia leépítésének szükségességéről szól. – Ez nem ad pozitív képet a fiataloknak – hívta fel a figyelmet.