Tucatnyi elvetélt forgatókönyv után, bő három hónappal a választás előtt újabb ellenzéki csoportosulás jött létre a kormányváltás érdekében. Balázs Péter volt uniós biztos, szocialista külügyminiszter a 168 Órának adott interjújában jelentette be, hogy a rendszerváltozás utáni kormányok több tagja „Válasszunk! 2018” (V18) néven alapított mozgalmat azért, hogy segítsenek az ellenzéknek egy közös választási program kidolgozásában.
A V18-nak egykori jobboldali tagjai is vannak, köztük Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere és Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, néhányan pedig szerepet vállalnának Karácsony Gergely, az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjének árnyékkormányában is. Balázs Péter – akinek a neve korábban pár napig felmerült az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjeként – hangoztatta: a csoport tagjait az ország sorsáért érzett felelősség és aggodalom tartja össze, mert azt látják, hogy nem jó irányba mennek a dolgok.
Bajnai Gordon külügyminisztere ismét színre lép
– A csoport elsősorban a választópolgárok figyelmét kívánja felhívni arra, hogy még van választási lehetőség. Menjenek el 2018 áprilisában szavazni, és voksoljanak bármelyik pártra, amelyik Brüsszelt nem Magyarország ellenségének, hanem a nemzeti felemelkedés támogatójának tekinti – fogalmazott Balázs Péter. Hangoztatta: Karácsony Gergelyt jó választásnak tartja, mert van önkormányzati és parlamenti tapasztalata, népszerű személyiség. Emlékezetes, hogy árnyékkormány felállításával legutóbb Botka László bukott MSZP-s miniszterelnök-jelölt próbálkozott.
A Fidesz frakcióvezetője nem ért egyet a V18 által hangoztatott azon felvetéssel, hogy rossz lenne a jelenlegi kormányzás. – Ma 741 ezerrel több ember dolgozik, mint 2010-ben, megszűnt az uniós források elérését is veszélyeztető túlzottdeficit-eljárás, és lényegében az infláció is eltűnt, valamint tavaly 13 százalékkal nőttek a reálbérek – sorolta Gulyás Gergely. Szerinte ugyanakkor az, hogy egyesek árnyékkormányt alakítanának, nem rossz; rossz éppen az lenne, ha egy plurális demokráciában nem lennének ilyen törekvések.
Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint komoly jelentősége van annak, hogy különböző hátterű szakemberek felajánlják a segítségüket az ellenzéknek, illetve Karácsony Gergelynek. Utóbbinak valódi többletet jelenthet, hogy nemcsak az MSZP–Párbeszéd, hanem egy sokkal szélesebb, egyfajta civil összefogás is felsorakozhat mögötte. Horn úgy látja, lehetnek olyan társadalmi csoportok, a Fideszből kiábrándult konzervatívok, akiknek ezek a nevek jelenthetnek valamit, és ha Karácsony tud nyitni feléjük, úgy sokkal szélesebb rétegekhez tud majd szólni. – A mostani választáson különös hangsúlyt kap a mozgósítás. Ha nagyon magas lesz a részvétel, az akár azt is jelentheti, hogy Orbán nem marad miniszterelnök, ha pedig alacsony, akkor biztosan igen – mondta Horn Gábor.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezetője szerint az utolsó utáni pillanatnak tűnik az árnyékkormány felállítása, ráadásul nem hiába kerülték el az ellenzéki pártok eddig ezt a lépést, mivel nagyon sok kockázata van. – Botka László programjáról hamar kiderült, hogy a középosztályt sújtaná adóemeléssel. Balázs Pétert pedig rögtön ügynöki tevékenységgel hozták hírbe, amikor pár óra erejéig úgy tűnt, ő lesz az MSZP kormányfőjelöltje – mondta.
Bár az árnyékkormány összetétele és pontos célja még nem ismert, Mráz szerint a kiszivárgó nevek kapcsán az sem lenne meglepő, ha nemcsak a baloldal, de a baloldal és a Jobbik számára szeretnének közös egyénijelölt-állításban segédkezni, hiszen Mellár Tamás ezt a szerepet korábban is szívesen elvállalta volna.
– Ha április elején lesz a választás, legfeljebb két hónap alatt, március elejéig kell dönteni az egyéni jelöltekről. Ha ilyen szándék is áll az árnyékkormány kísérlete mögött, az a kérdés, hogy a „vesztesek koalíciója” inkább hoz-e szavazókat vagy inkább taszít – fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel.
