Hétfőig 774 állampolgári bejelentés érkezett a hatóságokhoz, valamint 53 fotót és videót töltöttek fel a Police.hu-ról is elérhető oldalra a Teréz körúti robbantással kapcsolatban. Ugyanakkor nem fejeződött be azon térfigyelő kamerák szeptember 24-én készült felvételeinek az elemzése, amelyek rögzíthették a robbantó mozgását – tudta meg a Magyar Idők.
Ennek oka az, hogy folyamatosan nő az a terület, amelyet a merénylő valódi vagy lehetséges útvonalaként azonosítanak, és ezzel további felvételeket kell átnézniük, ám a viszonylagos lassúság fő oka a szakértők szerint a kamerarendszerek elavultsága.
Az intelligens rendszerek arcfelismerő és mozgáselemző funkcióval is rendelkeznek
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága múlt heti zárt ülésén is beszélhettek a kamerák elavultságáról, hiszen utána Molnár Zsolt (MSZP) bizottsági elnök azt javasolta, hogy a jövőben költségvetési forrást különítsenek el a térfigyelő rendszerek korszerűsítésére, ami megkönnyíti a nyomozást a hasonló esetekben. A javaslat életszerű, bár úgy értesültünk belügyi forrásból, hogy tavaly önkormányzati fogadókészség hiányában elhalt a Belügyminisztérium egységesítési elképzelése, amely a korszerűsítés alapja lenne.
– Magyarországon 140 ezer térfigyelő kamera működhet, ebből mintegy 40 ezer Budapesten. Ezeknek csak egy részét működteti a rendőrség vagy valamely más hatóság, ezek általában korszerűek. A többi önkormányzati rendszer, illetve magáncégek, pénzintézetek, üzletek térfigyelő rendszerei, amelyek döntően elavultak, csak az alapfunkciónak felelnek meg; rögzítik és tárolják a történteket – mondta Orosz Ferenc adatvédelmi és biztonságtechnikai szaktanácsadó. – A hagyományos kamerák csupán „néznek, de nem látnak”. Képtelenek releváns mozzanatok felismerésére és jelzésére, vagyis a közbeavatkozásra – fogalmazta meg Kincs István, az Őrmester vagyonvédelmi cég elnöke, akinek a tapasztalatai szerint a térfigyelő rendszerek többsége valóban csak az alapot tudja. – A térfigyelő kamerák nem videofelvételt készítenek, hanem fotókat. Az alaprendszerek percenként 1200 fotót rögzítenek digitálisan a megfigyelt területről, ezt általában már interneten továbbítják a számítógép merevlemezére.
Akkor is elkészül az 1200 fotó, ha semmi nem történik a figyelt területen, ezzel megterhelik a netes hálózatot és a tárolólemezt, és mindez pénzbe kerül. Ráadásul ezek az elavult rendszerek nehezen visszanézhetők. Keresni csak úgy lehet bennük, hogy egyenként végignézik az adott időszakban készült fotókat. Ez óriási időpocséklás, és lassítja a nyomozást – fejtette ki Kincs István. Az intelligens rendszerek alapból csak egy felvételt készítenek percenként, ha nem történik semmi a megfigyelt területen, a visszakeresést pedig egy egyszerű számítógépes program biztosítja. A kereső, például egy nyomozó csak megadja a vizsgálandó időkeretet, és a program azonnal kiadja azokat a felvételeket, amelyek információt adhatnak a nyomozás szempontjából.
– A Teréz körúti robbantó mozgásának feltérképezését az intelligens kamerarendszerekkel akár egy óra alatt el tudták volna végezni – állította Orosz Ferenc, aki hozzátette: ehhez elengedhetetlen a térfigyelőkamera-rendszerek egységesítése.
– Ma még a szomszédos kerületek rendszerei sem kompatibilisek egymással, hiszen mindenki olyan rendszert vásárolt meg és alkalmaz, amilyet csak akar. Például a brit fővárosban a kamerarendszer egységes, átjárható és egy sor olyan programmal – szakszóval: algoritmussal – ellátott, amely arcot ismer fel, elemzi a mozgást, „emlékszik” a normál helyzetre és jelzi, ha attól eltérőt lát. Vegyünk egy példát! A londoni rendszer felismeri a drogdílert az arca alapján, követi és dokumentálja a mozgását, azt, hogy hová megy az áruért, hová viszi, kinek adja el, akkor is, ha egész Londont átszeli; a kamerák átadják egymásnak és bizonyítékként rögzítik az egész eseményt. Az adatokat azonnal a kábítószer-ellenes nyomozókhoz juttatják el, akik elfogják és bíróság elé állítják az illetőt. Ettől még nagyon messze vagyunk – vélte a szaktanácsadó.
– Arcfelismerő rendszer tudomásom szerint csak a VIII. kerületben működik, ám a főváros egészére ki kellene terjeszteni az alkalmazását a priusszal rendelkező bűnözők nyomon követésére. Viselkedéselemző algoritmussal pedig a szokatlan/nem életszerű magatartásokat lehet kiszűrni, még azelőtt, hogy a megfigyelt elkövette volna a bűncselekményt. A „tanuló” algoritmusnak köszönhetően pedig a kamerák két hónap alatt megtanulják a figyelt terület jellemzőit, hogy aztán élesben minden attól eltérőt jelezzenek.
Ilyen például, ha valaki lerakja és otthagyja a kézitáskáját vagy hátizsákját mondjuk egy bevásárlóközpontban, pénzintézetben, busz- vagy vasútállomáson, illetve repülőtéren. A hirtelen irányváltás és bármilyen feltűnő viselkedés azonnal az operátor látókörébe hozhatja a célszemélyt, a rendszer hang- és fényjelzéssel riaszt – mondott néhány példát az intelligens rendszerekre Kincs István.
