A tömeges bevándorlás kezelését célzó kormányzati törvénycsomagot szeptember 4-én fogadta el a parlament kivételes eljárásban.
A kedden életbe lépett tíz jogszabály-módosítás bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, ezt az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatja. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez – kártalanítás ellenében – ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó és ingatlanvagyont.
A sok kérelem megfelelő kezeléséért speciálisan lefolytatható eljárást is bevezetnek, ezzel összefüggésben változtattak a polgári perrendtartási törvényen is. A speciális eljárásban a menekültügyi hatóságnak soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül kell döntenie a kérelem elfogadhatóságáról. Fontos szabály, hogy a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylőkre.
Az államhatártörvény módosításával úgynevezett tranzitzónák kialakítása is lehetővé vált azokon a határszakaszokon, amelyeket a leginkább érint a tömeges bevándorlás, ugyanakkor a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem alakít majd ki ilyen létesítményeket, hiszen azok feleslegesek lennének.
Az életbe lépett jogszabály-módosítások szerint változás továbbá, hogy a menekültügyi eljárásban a bíróság a szakhatóság döntését nem változtathatja meg, de a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárást írhat elő.
Az útdíjtörvény módosításával biztosították, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésébe bevont – 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, ezáltal útdíjköteles – járművek feladatuk ellátása során mentesüljenek a díjfizetés alól.
Jelentős tétel a törvénycsomagban a Btk., a büntetőeljárási és a büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítása. Ezek alapján önálló büntetőjogi tényállás lesz a Btk.-ban a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezek elkövetése esetén a szabadságvesztés mellett – bizonyos esetekben halasztó hatállyal – a kiutasítás büntetését is mindenképpen ki kell szabni. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ezekben az ügyekben minden mást megelőzően kell majd a büntetőeljárást lefolytatni.
Szigorodik az embercsempészet büntetése is, amiért akár húsz év is kiszabható lesz. Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel az embercsempészés szervezőit, irányítóit lehet majd büntetni. Az embercsempésztől a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni.
Ezeken felül változik a termőföld-, a környezetvédelmi és az építésügyi törvény is, utóbbi kiterjeszti az egyedi szabályozási lehetőséget válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények létesítésére. Így például ilyen válsághelyzetben építési tilalom alá eső területen is lehet nemzetbiztonsági célú építményt létesíteni. Szintén ez a jogszabály mondja ki, hogy tömeges bevándorlási válsághelyzetben a kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és -beépítés feltételeit.
A parlament előtt van egy másik, szintén a tömeges bevándorlás kezelését célzó törvényjavaslat, amelyet a Fidesz-KDNP-frakció képviselői terjesztettek be egyebek mellett azzal a céllal, hogy új feladatokat adjanak a honvédségnek a migrációs válsághelyzet idejére. Ezt az előterjesztést várhatóan szeptember utolsó hetében fogadhatja el az Országgyűlés.
Azokat, akik Horgoson várakoznak, még beengedik Magyarországra
Kétórás várakozás után, néhány perccel éjfél előtt a magyar határőrség elkezdte húszas csoportokban beengedni a várakozó migránsokat Magyarországra Horgosnál. A menekültek úgy tudják, a határt azt követően zárják le, hogy a helyszínen lévők bejutottak.
Huszonkét óra után nem engedtek be migránsokat Magyarországra a Horgos 2 határátkelőn. A bevándorlók úgy tudták, azért, mert a röszkei oldalon elfogytak az őket továbbszállító buszok. A migránsok türelmesen várakoztak.
Az MTI tudósítójának több migráns is azt mondta, nem szeretné, ha Magyarországon nyilvántartásba vennék, nem szeretne ujjlenyomatot adni. A legtöbben Németországba tartanak.
A határon különböző segélyszervezetek és önkéntesek adtak élelmiszert és vizet a migránsoknak, valamint ők segítettek nekik ötös sorokba rendeződni, hogy az átkelésnél ne történjen rendbontás. Szerb rendőrök is vannak a helyszínen, ám nem avatkoznak be a migránsok mozgásába.
Kormányszóvivő: minden feltétel adott lesz a menedékkérelem benyújtásához
A törvényi szigorítások keddi bevezetése után is minden feltétel adott ahhoz, hogy legálisan formában lehessen magyar területre lépni, illetve menedékjogot kérni – jelentette ki a kormányszóvivő hétfő éjjel a magyar-szerb határon.
A magyar hatóságok minden eljárást az európai jognak és protokollnak megfelelően fognak végezni a zöldhatár lezárását követően is, az illetékes minisztériumok, a bevándorlási hivatal és a rendőrség felkészült a helyzet kezelésére – mondta Kovács Zoltán a röszkei határátkelőnél tartott sajtótájékoztatóján. Ugyanakkor közölte, hogy a jövőben visszafordítják mindazokat, akik nem adtak be menedékkérelmet Szerbiában.
A politikus úgy vélekedett, ígéretes eredménnyel zárult az uniós tagállamok belügyminisztereinek hétfői, Brüsszelben megtartott találkozója. A magyar kormánynak ugyanakkor továbbra is az az álláspontja, hogy azután van értelme a menekültek elosztásáról beszélni, ha Európa meg tudja védeni a határait. Ehhez uniós segítségnyújtás szükséges a legkritikusabb pontokon – például Görögországban – Magyarország pedig kész ehhez hozzájárulni – fűzte hozzá.
Ugyancsak szükségesnek tartják egy pénzügyi alap létrehozását a válságövezetet környező országok számára annak érdekében, hogy ott támogassák a menekülteket, ahol még valóban menekültek – mondta Kovács Zoltán. Kijelentette, hogy a magyar hatóságok eleget tettek a dublini egyezményben előírt kötelezettségeiknek, vagyis minden illegális határátlépőt regisztráltak. Ugyanakkor ez az elmúlt időszakban ezt az eljárást éppen a migránsok ellenállása nehezítette – hangsúlyozta.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, hogy minden feltétel adott a válsághelyzet kihirdetéséhez – annál is inkább, mert csak hétfőn 9 ezer illegális határátlépőt fogtak el a hatóságok -, és a kormány előtt van az erre vonatkozó javaslat.
Közlése szerint Röszkénél és Tompánál alakítottak ki olyan áteresztési pontokat, ahol a migránsok benyújthatják menedékkérelmüket és meg is várhatják ezek elbírálását. Ugyanakkor akit a zöldhatáron elfognak, azt gyorsított eljárásban bíróság elé állítják. A tárgyalásokat a helyszínen bonyolítják le – mondta Bakondi György.
Szerbiában több százan tartanak még a magyar határ felé
Több százan tartanak még a magyar határ felé Szerbiában: a szerb-macedón határ mellett fekvő Presevóba hétfőn kétezren érkeztek, ők még nem értek el Horgosig, az MTI tudósítója pedig több tucatnyi olyan migránssal találkozott kedd éjszaka, aki a síneken gyalogolt a határátkelőhely felé. A határátkelőn viszont már nem engednek át senkit – legalábbis ezt mondják az újonnan érkezőknek.
A Horgos 2 nevű határátkelőhelyen elsősorban az autópályáról letiltott járművek kelhetnek át 7 és 19 óra között, az átkelőt azonban hétfő kora este lezárták előttük, hogy a migránsokat ide tereljék. A főleg a Közel-Keletről érkezőket buszokkal szállították Presevóból, Belgrádból, Szabadkáról és Magyarkanizsáról az átkelőhöz, ahol kisebb csoportokban engedték be őket Magyarország területére.
A magyar határőrség hétfő este – nem sokkal a határvédelmi szigorítások életbelépése előtt – közölte a határátkelőhelyen tartózkodó migránsokkal: a zöldhatáron 35 méterenként egy-egy rendőr vagy katona áll, ezért ne próbáljanak meg ott átjutni Magyarországra – mondta egy arab-angol tolmács az MTI-nek Horgoson.
Szerb miniszter: a visszaküldött migránsokért nem Szerbia felel
Azok a migránsok, akik nem jutnak át a magyar határon, és az úgynevezett senki földjén maradnak, visszatérhetnek Szerbiába, és elmehetnek bármelyik befogadóközpontba, ám azokat, akik átmennek a határon, és visszaküldik őket, nem fogadja vissza Szerbia, értük nem felel – jelentette ki a szerb szociálisügyi miniszter hétfőn.
Aleksandar Vulin azt mondta, akiket Magyarországon regisztrálnak, és azt követően küldenek vissza Szerbiába, már nem tartoznak Szerbia felelőssége alá. „Mi senkit nem fogunk erőszakkal az országban tartani, és nem engedjük meg, hogy bármelyik ország erőszakkal, a megfelelő törvényes előírások és a toloncegyezmény betartása nélkül bárkit is az ország területére visszaküldjön” – fogalmazott Aleksandar Vulin.
Hozzátette, hogy a visszatoloncolni kívánt migránsok Magyarország területén vannak, a szerb kormány pedig azt várja a szomszédos országtól, hogy illő módon viszonyuljon hozzájuk.