Stressz, megkülönböztetés, agresszió – ez a benyomás jellemzi leginkább a hazai munkavállalókat, legalábbis egy frissen készített kutatás szerint. A Work Force munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cég online felmérése a beosztottak véleményét vizsgálta. Az eredmény nem túl hízelgő, csak a megkérdezettek 18 százaléka érzi kifejezetten jól magát a munkahelyén, míg 76 százalék olyannyira elkeseredett, hogy legszívesebben arcon vágná a főnökét.
Csákvári Róbert, a kutatást végző cég ügyvezetője szerint sokan elfelejtik, hogy a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb munkaerő hatékonyabban dolgozik, és ez sikeresebb céget eredményez. – Mindez nemcsak a fizetésen, hanem nagyon jelentős részben a vezetőn múlik. Jó vezetőnek lenni nemcsak üzleti, hanem alapvető emberi norma és felelősség is, a munkahelyi stressz csökkentése pedig elsősorban főnöki felelősség.
A felmérés rámutat arra is, hogy kiugróan kevés főnök bírja a kritikát, kevesen motiválnak megfelelően, de a lehetséges vezetői erények közül a megértés és támogatás sem jellemző. Sok az agresszív főnök, gyakran nem világosak a vezetői elvárások, és nehezen vállalható a hangnem is, amellyel kommunikálnak a beosztottakkal.
A főnökök felelősek a munkahelyi stressz jelentős részéért is. Az alkalmazottak 16 százaléka állandóan stresszel a főnök miatt, 34 százalék elég sokszor, és csak 26 százalék válaszolta, hogy ritkán vagy soha. A válaszadók csaknem fele akkor is dolgozik, ha beteg, mert fél a következményektől. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a megkérdezettek negyede állást is váltana a munkahelyi bánásmód miatt, 8 százalék elviseli jelen helyzetét, és mindössze 18 százalék érzi jól magát.
Ríz Ádám, a munkahelyi stresszaudittal és stresszkezelési tanácsadással is foglalkozó Rávezető Projekt Kft. ügyvezető igazgatója szerint 2014-ben a munkahelyi stressz mintegy 440 milliárd forint veszteséget okozott a hazai gazdaságnak. A vállalatok többségénél a szükségesnél magasabb a stressz miatti hiányzások és a fluktuáció aránya, amely az érintett cégeknél folyamatosan komoly teljesítménycsökkenést okoz. Az uniós átlag szerint a negatív következmények mintegy fele a munkahelyi stressz számlájára írható. – Magyarországon ugyanakkor a vállalatoknak alig 18 százaléka rendelkezik stresszkezelési cselekvési tervvel, noha a szervezeti stresszfaktorok jelentős részét egy jól átgondolt és következetesen megvalósított antistressz-akciótervvel gyorsan és hatékonyan lehetne kezelni – mondta.