Kialvatlannak tűnt Kovács Béla, a Jobbik volt tagja, ma független EP-képviselő tegnap reggel a Budapest Környéki Törvényszéken, ahova az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedéssel, valamint költségvetési csalással, hamis magánokirat felhasználásával vádolva az előkészítő ülésre érkezett.
Az előkészítő ülést államtitok miatt zárt ajtók mögött tartották, miután a kémkedéssel kapcsolatban külföldi titkosszolgálati információk is szerepelhetnek a perben. Maga a per érdemi része szeptember 20-án kezdődik, a politikus védője, Szikinger István nyolc-tíz tárgyalási nap után, jövő tavasszal vár elsőfokú ítéletet.
A volt jobbikos politikus újságíróknak kijelentette: nem kémkedett és nem csalt. Mint fogalmazott: egyébként sem tudta, hogy hírszerzőkkel beszélt, hiszen „nincs a homlokukra írva”.
Lapunk úgy tudja, hogy a Kováccsal kapcsolatban állt két orosz katonai hírszerző tiszt „fedésben” dolgozott Magyarországon. A fedőfoglalkozásukról nem sikerült hitelt érdemlő információt szerezni, ám e körökben a leggyakrabban diplomáciai beosztásokban dolgoznak a hírszerzők, például diplomataként.
Kivéve azokat, akik „terepen”, teljes titoktartás mellett kémkednek. Azt azonban nehéz elképzelni, hogy Kovács Béla ez utóbbi kémekkel állt volna kapcsolatban. A kémkedés ügyében egyfajta jogi csapda is rejtőzhet, hívták fel lapunk figyelmét szakjogászi körökből. A kémkedés vádjának bizonyítása Kovács ellen mindössze hat hét időtartamon múlhat.
Kamerák kereszttüzében a volt jobbikos politikus a Budapest Környéki Törvényszéken
Fotó: Havran Zoltán
A vádirat szerint Kovács 2010-től a Jobbik EP-képviselőjeként rendszeresen találkozott az orosz katonai hírszerzés, a GRU Magyarországon szolgáló tisztjével, akinek 2012 októbere és 2014 februárja között az Oroszországot érintő, az Európai Közösségekre kihatással lévő energetikai tárgyalások részleteiről, ártárgyalási stratégiákról, a világ legnagyobb földgázkitermelő cégével kapcsolatos uniós vizsgálatok hátteréről, Moldávia uniós csatlakozásának folyamatáról adott át információkat.
A politikus a tiszt utódját 2014. február 14-én a moszkvai útjáról, az EU aktualitásairól, a magyarországi belpolitikai helyzetről, a választásokról és a paksi atomerőmű bővítéséről tájékoztatta.
A büntető törvénykönyvben ugyanakkor csak 2014. január 1-jétől szerepel az unió intézményei elleni kémkedés, az előtte történteknek Kovács számára nem lehet jogi következményük. Kérdés, hogy a vádhatóság mit tud a politikusra bizonyítani 2014. január 1. és február 14. közötti időszakra vonatkozóan, és hogy az ebben az időszakban történt hírátadás – tájékoztatás – valóban kémkedésnek minősül-e, vagy csak a sajtóból is tudható információk átadásának.
A vád szerint Kovács és a hírszerzők célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázisú, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.
Kovács Béla a Jobbikhoz való viszonyáról is beszélt. Az Echo TV-nek azt mondta, hogy azért lépett ki a Jobbikból tavaly decemberben, a vádemeléskor, hogy ne legyen tehertétel pártjának a választási kampányban. Megjegyezte: neki egyébként a Jobbikban egyedül a „két Gábor” volt fontos akkor: Vona Gábor pártelnök és Szabó Gábor pártigazgató. Úgy tudjuk, hogy sem a párt jelenlegi vezetését, sem a Toroczkai László-féle szakadárokat nem tudja elfogadni.
