Az országgyűlési képviselő emlékeztetett: 2010-ben lehangoló képet mutatott a magyar iskolarendszer. A gyerekek teljesítménye folyamatosan romlott, amit nemzetközi felmérések is igazoltak, a diákok rosszabbul teljesítettek például matematikában vagy szövegértésben.
– Egyértelmű volt, hogy az az iskolarendszer, amely ilyen eredményeket mutat fel, nem tartható fenn a továbbiakban. Ráadásul a romló teljesítmény mellett jelentős területi és anyagi egyenlőtlenségek álltak fenn, ami miatt nőtt a társadalmi leszakadás – fogalmazott a politikus. Pósán László felidézte azt is, hogy a szocialista kormányzás idején a kötelező állami feladatköröket ráerőltették az önkormányzatokra, ám az azok ellátásához szükséges forrást nem biztosították a központi költségvetésből. Ez óriási mértékű, csaknem ezermilliárd forintos eladósodáshoz vezetett, aminek következtében számos kistelepülés iskola nélkül maradt, pedagógusokat bocsátottak el, és a tanároknak állandó létbizonytalanságban kellett élniük. Ráadásul megszüntették a 13. havi fizetést, és évekig nem történt béremelés az ágazatban – hívta fel a figyelmet a képviselő.
Szavai szerint a pedagógusok, ahogy eddig, úgy ezután is számíthatnak a kormányra. – A kabinet a dolgozók számára kiszámítható életpályát és a rendszerváltás óta a legnagyobb béremelést biztosítja. Nem szabad elfelejteni: az intézkedések végrehajtásakor a kormány első helyre tette a pedagógusokat, minden más ágazatban csak ezt követően döntött hasonló lépésekről, és ezzel a társadalom is egyetértett – hangsúlyozta a Fidesz politikusa.
Pósán László emlékeztetett: jelenleg ötvenszázalékos pedagógus-béremelési program zajlik, ami összesen 160 ezer főt érint. Ennek köszönhetően 2013 és 2017 között minden évben van pedagógus-béremelés, amelyre eddig 234 milliárd forintot fordított a kabinet. A politikus tájékoztatása szerint 2013 és 2015 között már 40 százalékkal emelkedtek a bérek, idén szeptembertől pedig további 3,4 százalékkal, a pedagógus besorolásától függően havi 3–15 ezer forinttal keresnek többet a tanárok. Az intézkedés jövőre is folytatódik, így az összes ráfordítás meghaladja majd a 300 milliárd forintot, és átlagosan 50 százalékkal nőnek majd a fizetések. Pósán László példaként említette, hogy egy egyetemi végzettségű, pedagógus II. besorolású tanár bruttó bére a 380 ezer forintot is meghaladhatja.
A kormány nem feledkezett meg a nevelő-oktató munkát segítőkről sem. A képviselő szerint a cél ezen dolgozók megbecsültségének növelése, ennek érdekében a minisztérium megkezdte annak előkészítését, hogy ez a kör is további béremelésben részesüljön.
Megjegyezte, a magyarországi bérviszonyokat tekintve a pedagógusok hazánkban kiemelt megbecsülésnek örvendenek. Pósán László arról is beszélt, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetése már meghozta az első eredményeket, amit az is jelez, hogy nőtt a tanári pályára jelentkezők száma. Idén januártól több mint 33 ezer dolgozó került át magasabb kategóriába: pedagógus II.-be 25 877 tanárt soroltak át, mesterpedagógusok 7704-en lettek, a kutató minősítést pedig 149-en kapták meg.
A képviselő az oktatási rendszer pozitívumaként értékelte, hogy Magyarországon a tanár-diák arány sokkal jobb, mint az OECD-átlag, amely 12-14 diákot jelent tanáronként. Ezzel szemben itthon 11 gyermekre jut egy pedagógus, ami azt is jelenti, hogy az intézmények állami fenntartásba kerülése óta nem történt pedagóguselbocsátás a magyar iskolákban. A hibákkal kapcsolatban Pósán László elismerte, a tanfelügyeleti rendszer több problémával küzd, ugyanakkor felhívta a figyelmet: a kormány az Európai Tanács és az Európai Parlament 2001-es ajánlása alapján vezette be ezt a „túlbürokratizált, életidegen” eljárási rendszert. – Ehhez mindenképpen hozzá kell nyúlni, a szándék már megvan – jelentette ki a politikus.
