Barbár módon, méreggel lepermeteztek és elpusztítottak körülbelül 300 kaptárnyi méhet Nyírmadán – értesült a Magyar Idők. Amikor a tulajdonos kiment megnézni a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros mellett, egy erdős területen tartott méheit, akkor vette észre a pusztítást. A gazda hívta az állatorvost, a rendőrséget, amely nyomozást indított az ügyben, az eljárás jelenleg is tart. Úgy tudjuk: a közvetlen mérgezés miatt – ugyanis az ismeretlen elkövető a kaptárakba közvetlenül fújta be a vegyszert – a már elkészített mézet sem lehet felhasználni, nem lehet fogyasztani, a méheket és a mézet is el kellett égetni. Háromszáz kaptár, ugyanennyi méhcsalád és több tonna méz veszett kárba.
A kár tízmilliós nagyságrendű, nem beszélve a kieső termelésről. A méhest minden jel szerint szándékosan pusztították el, feltételezhetően bosszúból vagy konkurenciaharc miatt, de a konkrét indítékot még pletyka szinten sem sejtik a helyiek, csak találgatnak. A városban megrendült a közbiztonságba vetett hit, attól tartanak, hogy legközelebb valakinek az autója vagy a háza bánja. Lapunk értesülése szerint az elpusztított méhészet tulajdonosa teljesen belebetegedett a bűncselekménybe, mivel a munkahelyéről történő visszavonulása miatt ebből tervezte a megélhetését.
Szakemberek egybehangzó véleménye szerint az utóbbi években túl sokan fogtak méhészkedésbe, és sok helyen ehhez képest már túl kevés a virág. A legtöbb probléma a szabolcsi és zalai területeken van, ahol a kimutatások szerint már 20 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre. A jelenlegi helyzet kialakulásában az is szerepet játszik, hogy az állam jelenleg semmilyen módon nem korlátozza a méhtartást, de ez természetesen nem lehet ok arra, hogy kipusztítsák valakinek a méhesét.
Sajnos minden évben vannak szándékos méhmérgezéses esetek, az okok mögött sokszor például szerelemféltés vagy szomszédvita áll – nyilatkozata lapunknak Tóth Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME)méhmérgezésekkel is foglalkozó szaktanácsadója szerint a szándékos mérgezés esetében léptékekkel több a méreg a méhtetemekben, mintha növényvédelmi technológia hibájából származott volna. A méhek olyan kitűnő indikátorok, hogy pusztulásuk már a határérték alatti szennyezést is képes kimutatni. Ezt a laborvizsgálatok azonnal bebizonyítják, mivel az önkezűséget ki kell zárni a méhészgazda részéről. A szándékos méhrémegezéseknél nagyságrendeknél nagyobb gond a technológiai hibákból eredő méhpusztulás – tette hozzá a szaktanácsadó. Évi 30-70 közötti esetszámot tapasztalnak, azonban az egyes, döntően növényvédő szerek miatti mérgezések egyszerre több méhészetet is érintenek. Tóth Péter szerint a be nem jelentett esetek száma a nyilvánosságra kerülteknél jóval magasabb, de a gazdák sokszor inkább hallgatnak az esetről, nem fordulnak segítségért a hatóságokhoz.
Az OMME nagyon sok környezeti mérést, monitoringvizsgálatot végez. A szaktanácsadó megjegyezte: legutóbb a zalaegerszegi bíróságon sikerült kimondatnia a szervezet laborvizsgálatai alapján egy mérgezési ügyben a felelősséget. A szakember szerint az OMME egyik fő feladata, hogy folyamatosan tájékoztatja a méhészeket, mit kell tenni méhmérgezés esetén, mik a tünetek, mi a hatósági eljárás menete. Kiemelte: ha perre mennek a károkozóval, vagy peren kívüli megegyezésre törekednek, akkor az OMME támogatja a kárvallott méhészeket jogi segítséggel, laborvizsgálattal, az eddig felhalmozott tapasztalatával.