Hazánk az egyik legnagyobb ebtartó nemzet a régióban, a magyarok 36 százaléka lakik legalább egy kutyát tartó háztartásban, tehát több mint hárommillió embernek van kutyája – derült ki a Cofidis által készíttetett országos reprezentatív kutatásból.
Az állatok világnapján közzétett felmérés az első lépése a Kutyaszemmel című programnak, amellyel szeretnék felhívni a figyelmet a felelős állattartásra és javítani a menhelyek eddig elhanyagolt helyzetét.
Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológus a kerekasztal-beszélgetésen kiemelte, egy kutyával hosszú távú, 10-15 éves elköteleződést vállalunk. – Érzelmileg ugyanolyan mélyen éli meg egy állat, mint egy kisgyerek, ha időközben megunjuk, és emiatt az utcára kerül vagy vissza a menhelyre – mondta el az etológus. Arra is kitért, sokan fiatal kutya mellett döntenek, hogy könnyebb dolguk legyen később, pedig egy idősebb, érett kutya egy új gazdához is gyorsan, akár néhány hét alatt tud kötődni és alkalmazkodni. A kutyatartáshoz azonban elengedhetetlen a felelősségvállalás.
Wieden Krisztina állatvédő, a Hangya közösség alapítója szerint mielőtt elhozunk egy kutyát a menhelyről, feltétlenül át kell gondolni az állattartással járó kiadásokat, a nyaralások, utazások alatti gondozást, ha pedig már megvan az eb, akkor mielőbb ivartalanítani kell és oltásokat beadatni – hogy csak a legfontosabb szempontokat említsük.
A kutatásból kiderült, hogy a községekben magasabb arányban tartanak házőrzőt, mint a városokban, de még Budapesten is 22 százalék a kutyások aránya. Míg a diplomások és a legmagasabb jövedelműek az átlagosnál ritkábban (26 százalék), addig a középkorúak körében gyakrabban van kutya (43 százalék).
A Kutyaszemmel kutatás kitért a magyarországi menhelyek helyzetének feltérképezésére is. Az ötven menhelyvezetővel készült mélyinterjúból kiderült, hogy legnagyobb számban a kóbor kutyák töltik meg a helyeket (70 százalék), a másik ok pedig a felelőtlen választás (28 százalék), ugyanis sokan nem gondolják át, hogy az életmódjukhoz milyen korú, aktivitású és fajtájú kutya illik. A kutatás szerint a menhelyek legégetőbb problémái közé tartozik a pénz- és a szakemberhiány (66 százalék), a zsúfoltság (50 százalék) és a kutyák egészségügyi ellátására fordítható pénz szűkössége (34 százalék). A lakosság azonban kifejezetten nyitott a menhelyek segítésére, tőlük (84 százalék) és a civil szervezetektől (72 százalék) érkezik a legtöbb támogatás.
Sok kutya várja még a gazdáját a menhelyeken, de aki nem tudna felelősen befogadni egy négylábút, az is sokat tehet akár anyagi támogatással, akár önkéntesként.