– Harmincévnyi mobilitás és együttműködés nyitott szellemű, vállalkozni kész nemzedékkel ajándékozta meg Európát – mondta a programról Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos annak kapcsán, hogy az évforduló alkalmából az Erasmust
koordináló Tempus Közalapítvány számos eseményt szervez.
– Tavasszal egyetemi roadshow-n ismerkedhettek meg a hallgatók az Erasmus+ ösztöndíjakkal, májusban pedig sikeres korábbi ösztöndíjasok tartottak inspiráló előadásokat – fogalmazott lapunk kérdésére Tarján Enikő, az alapítvány munkatársa. Ismertetése szerint ősszel elsősorban online folytatódnak az év eseményei, emellett indítanak plakátkampányt, az oktatási-képzési intézményeknek és az ifjúsági szervezeteknek pedig információs és pályázatíró napokat. Új, ingyenes mobilalkalmazás is készült a résztvevőknek, amely segít eligazodni az Erasmus+ programmal kapcsolatos ügyintézésben, megkönnyíti a beilleszkedést a helyi közösségekbe, valamint interaktív mentorálással támogatja az idegennyelv-tanulást.
A nemzetközi együttműködéseket és külföldi tapasztalatszerzést támogató program 1987-ben indult, Magyarország pedig 1997-ben csatlakozott, azóta több mint 220 ezer magyar résztvevője volt. A 2014-től kibővült Erasmus+ programban kiszélesítették a célcsoportot: a felsőoktatási hallgatók és a szakképzésben tanuló diákok mellett tanárok, oktatási szakemberek, valamint önkéntesek és ifjúságsegítők is bekapcsolódhatnak.
A fiatalok a hazatérésük után előnyt élveznek a munkaerő piacon
Az Erasmus egyik legnagyobb előnye, hogy hazatérve a fiatalok előnyt élveznek a munkaerőpiacon. Az Európai Bizottság adatai szerint a volt ösztöndíjasok kétszer akkora eséllyel helyezkednek el, mint azok, akik nem tanultak másik országban; a szakképzést végzők pedig átlagosan 25 százalékkal többet keresnek. Ennek nemcsak a megerősödött nyelvtudás az oka, hanem hogy a kint töltött idő során fejlődik a diákok alkalmazkodó- és problémamegoldó készsége, határozottabbá, önállóbbá és kreatívabbá válnak, amelyek mind előnyt jelentenek egy pozíció betöltésénél.
A korábbi ösztöndíjasok szerint még az említett előnyökön is túlmutat az Erasmus hatása. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen anglisztikát tanuló Sánta Lúcia fél évet töltött a programmal Finnországban. – A fogadó egyetem diákjain túl rengeteg más nemzetiséget is megismertem a többi cserediák személyében. Ez nemcsak a különböző kultúrákat hozta közelebb, de általános kíváncsiságot, toleranciát és tudatosságot is felébresztett bennem – mesélt élményeiről a diák.
A tanári szakos Kucséber Erika, aki Dániában tanult az Erasmussal, magyarságtudatának megerősödéséről számolt be. – Büszkén meséltem a történelmünkről, a nyelvünkről, az ételeinkről, egyszerűen mindent meg akartam ismertetni velük Magyarországról – mondja.
Jó hír azoknak, akik még nem vettek részt a programban, vagy újra kimennének egy fogadó országba, hogy 2020-ig 150 millió euró forrás érkezhet erre hazánkba, ami további 58 ezer magyar diák részvételét teszi lehetővé.
