- az alapprobléma: az iskolának van pénze, de fizetni csak a fenntartó tud, neki viszont nincs
- az igazgató és a fenntartó szerint politikai támadás indult ellenük
- nincs tartozása az iskolának az Államkincstár szerint
- egyes roma képviselőknek a normatívára fáj a foguk, és be akarják zárni az iskolát
– Tényleg ekkora összeg hiányzik a roma nemzetiségi iskola kasszájából?
Purebl Balázs: – Az iskolát 2014-ig a Szeretet Szövetség nevű kisegyház tartotta fenn. Az egyházi törvény azonban 2013-ban megváltozott, és a dupla normatívát (egyházi, iskolai) csak meghatározott egyházak kaphatták meg. Ebből adódóan a politechnikumnak az addig juttatott évi 118 millió forintból csak 50 millió maradt. Ez a támogatás ahhoz szükséges, hogy fizessük a bérleti díjat és a tanárok fizetését. Mivel az összeg megfeleződött, értelemszerűen a tanárok fizetését tudtuk csak kiegyenlíteni. A sajtóban megjelent összeg tehát nem eltűnt, hanem be sem folyt az iskola kasszájába. A szóban forgó 14,5 millió forintos adósság abból fakad, hogy egyes pénzeket már nem kaptunk meg. De ez nem az iskola tartozása, hanem a korábbi fenntartóé, hiszen a bérleti díj fizetése a fenntartó felelőssége.
– Melyik fenntartónak van tartozása?
P. B.: – A Fővárosi Cigány Önkormányzat 2014 elején úgy döntött, hogy átveszi az iskolát, így nemzetiségi fenntartásúként már megkaphatta a fennmaradó normatívarészt. Ekkor született egy szerencsétlen megállapodás a Szeretet Szövetség és az akkori Fővárosi Cigány Önkormányzat között arról, hogy az új fenntartó átvállalja a 14,5 milliós tartozást. Azóta két képviselő – Farkas Vilmos és Nagy Sándor – azt terjeszti, hogy ezt nem tehettük volna meg. Ennek azonban nincs jelentősége, mert a szerződés érvénytelen. A Fővárosi Önkormányzat gazdasági főosztályának álláspontja szerint a Szeretet Szövetségé a tartozás.
– Akkor mi az oka annak, hogy több tíz millió forint eltüntetésével vádolják önöket?
P. B.: – A következő a helyzet: a Fővárosi Önkormányzat kötött egy bérleti megállapodást az iskola fenntartójával. Itt csak annyi a probléma, hogy az FRNÖ mint fenntartó nem kap az államtól annyi forrást, hogy fizetni tudná a helyiségbérletet az iskolának. Az iskola viszont kap állami normatívát, és ebből fizeti is a bérleti díját. Az iskola azonban nem rendezheti a számlákat, mivel azok a fenntartó nevére szólnak. Mi tehát hiába utalunk pénzt a bérleti díjra, azt vissza kell utalni. Ez történt 2014 decemberében, az általunk átutalt bérleti díjat a Kollégiumok Gazdasági Szervezete visszautalta, mert a számla az FRNÖ nevére szólt és nem az iskoláéra.
– Mit tettek, hogy az ügy rendeződjön a sok ide-oda utalgatás után?
P. B.: – Elkezdődött egy tárgyalási folyamat 2015 tavaszától a Fővárosi Önkormányzat és az FRNÖ között a helyzet megoldásáról. A pénzügyi gondok megoldása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium azt ajánlotta, hogy ez egy speciális helyzetű nemzetiségi iskola, a fenntartónak joga van ahhoz, hogy visszatartson az iskola normatívájából pénzt a bérleti díj kifizetéséhez.
– Mi történt az új vezetés érkezésével?
P. B.: – Csóka János Pál elnöklése alatt, 2015. október végén született egy megállapodás a Fővárosi Önkormányzattal. Ez alapján részletekben fizetjük vissza a bérleti díj hátralékát, ami azt jelenti, hogy az iskola tartozása folyamatosan csökken, és közben rendezzük az aktuális bérleti díjat is. Ez az ügy tehát 2015 októbere óta nem ügy. Bárki betekinthet az iskola könyvelésébe, amelyet a Magyar Államkincstár ellenőriz: nincs tartozásunk.
– Az FRNÖ-nek mi az álláspontja az üggyel kapcsolatban?
Csóka János Pál: – Ennek a támadásnak szerintem politikai indíttatása van. Nagy Sándor képviselő például azt állította, hogy az előző vezetés, amely az iskolát átvette, nem volt tisztában azzal, mi szakad a nyakukba ezzel. Ez nem igaz, hiszen ő maga is ott volt az átvételi tárgyalásokon. Azt is tudta, hogy akkoriban az iskola évente 118 millió forintos normatívát kapott.
Miért akarja egy fővárosi roma nemzetiségi képviselő az általa is képviselt szervezet fenntartásában álló iskolát bezáratni?
– Mi lehetett ezzel a célja azoknak, akik önöket támadják?
Cs. J. P.: – Szerintem az is, hogy megszerezzék a normatív támogatást. Közben ugyanis az iskolát át akarták játszani egy másik iskola fenntartójának. Az volt a lényeg, hogy a másik iskola kapja meg az eszközállományunkat, a fenntartó szervezet pedig az állami normatívát.
– Önök szerint akkor ez csupán irigység?
P. B.: – Azt hiszik, ha nem ők kapják meg ezt a pénzt, akkor más használhatja fel. Az ország összes iskolaigazgatója tudja ugyanakkor, hogy ez az összeg az utolsó fillérig elmegy a rezsire, a fizetésekre, a technikai állomány fenntartására.
– Miért fontos az FRNÖ-nek, hogy iskolát tartson fenn?
Cs. J. P.: – Nézze, én Krisztus-hívő ember vagyok, mindig is abban gondolkodtam, hogyan lehetne a cigányságot, a roma fiatalokat felemelni. Nekem már újpesti roma képviselőként is az volt a fő célom, hogy minél többen végezzék el a nyolc általánost, sőt a középiskolát, mert ez a felemelkedés egyetlen útja. Ez a fővárosi roma nemzetiségi középiskola az egyetlen az országban, amely a helyi roma önkormányzat fenntartásában van, és alkalmas arra, hogy a cigány fiatalok továbbtanulhassanak, szakmát szerezhessenek, nyelvet tanuljanak. Felfogásom szerint egyfajta menedékül is szolgál a roma fiatalok számára. Ezt meg kell tartani, tovább kell fejleszteni és büszkének kell lenni rá. Nem ellehetetleníteni, másnak átjátszani.
P. B.: – Óriási harcot vívtunk már tavasztól a működési engedély megváltoztatásáért, majd Csóka elnök úrnak köszönhetően októberre meglett a módosítás. A kormányhivatal azóta is teljes mértékben támogat bennünket a Fővárosi Önkormányzattal és az Emberi Erőforrások Minisztériumával együtt. Mindenki számára egyértelművé vált, hogy fontos a fővárosi roma önkormányzat által fenntartott, rendezett hátterű roma nemzetiségi szakközépiskola létezése. Az együttműködésünk példaként szolgálhat másoknak. Nagyon szomorúnak tartom, hogy egy fővárosi roma önkormányzati képviselő, Farkas Vilmos egy rádióinterjúban olyan nyilatkozatot tett, hogy a roma fiataloknak tanulási lehetőséget biztosító iskolát be kell zárni. Ez nonszensz, de legalábbis több mint különös.