Még ebben a hónapban vádat emelhetnek Kovács Béla ellen, legalábbis a Jobbik az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel és költségvetési csalással gyanúsított európai parlamenti (EP) képviselőjének védője, Szikinger István erre számít. Kovács Béla legutóbb szeptember 29-én járt a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF), amikor is megtekintette a kémkedési ügy titkosított iratait, ezzel pedig befejeződött a szeptember 19-én indult iratismertetés, és megkezdődött a büntetőeljárás vádelőkészítési szakasza.
A KNYF sem a vádemelés időpontjáról, sem az addig tervezett intézkedésekről nem kíván információt adni. Megkeresésünkre Kovács Katalin szóvivőhelyettes általánosságban tájékoztatott az iratismertetést követő lehetséges lépésekről. Eszerint a nyomozás iratainak megismerését követően harminc napon belül dönt az ügyész a vádemelésről, a nyomozás felfüggesztéséről, annak megszüntetéséről, az ügy közvetítői eljárásra utalásáról, a vádemelés elhalasztásáról, illetve a további nyomozási cselekmények elvégzéséről.
Ezen határidőt az ügyészség vezetője harminc nappal meghosszabbíthatja, ezen túlmenően pedig nagy terjedelmű ügyben az ügyészség vezetőjének javaslatára a felettes ügyész ennél hosszabb – legfeljebb kilencvennapos – határidőt is engedélyezhet. Ez azt jelenti, hogy Kovács Béla ügyében vélhetően meghosszabbították a vád előkészítésének időtartamát, ezzel együtt a főügyészség legkésőbb az év végéig dönthet a vád kérdéséről.
Szikinger István lapunknak azt mondta: a két gyanúsítás közül a kémkedésben az iratok többsége nem minősített, ám azokat kérésük ellenére még nem kapták meg másolatban, viszont ezt csak részletkérdésnek tartja, ugyanis álláspontja szerint a nyílt és a minősített iratok egyébként nem tartalmaznak konkrét bizonyítékot a kémkedésre.
A Jobbik politikusa költségvetési csalásért is felelhet
A jobbikos EP-képviselő kémgyanús orosz kapcsolataira sajtóhírek szerint 2014 elején a francia, német és lengyel titkosszolgálatok is felhívták az Alkotmányvédelmi Hivatal figyelmét. A polgári elhárítás azután tett feljelentést az unió intézményei ellen folytatott kémkedés alapos gyanúja miatt, hogy Kovács Béla egy, az orosz titkosszolgálatokkal kapcsolatos vizsgálat közben a hivatal látókörébe került. Kovács állítólag konspiratív módon tartott fenn kapcsolatot orosz diplomatákkal, és havonta látogatott Moszkvába.
A költségvetési csalás ügyében az unió csalás elleni hivatala, az OLAF tett feljelentést, miután kiderült, hogy Kovács úgy foglalkoztatott az EP-ben gyakornokokat, hogy azok nem is jártak Brüsszelben. Az ellenzéki politikus tagadja, hogy elkövette volna a terhére rótt bűncselekményeket.
A Jobbik a büntetőeljárás során nem hátrált ki EP-képviselője mögül. A párt szóvivője, Mirkóczki Ádám kérdésünkre korábban úgy fogalmazott: „abban vagyunk érdekeltek, hogy mindkét ügyben mihamarabb tisztázódjon, hogy Kovács Béla ártatlan vagy bűnös, és ennek alapján mi is megalapozott lépéseket tehetünk”.
