“A haza minden előtt” – Kölcsey Ferenc idézettel a molinóján indult el a Békemenet a fővárosi Bem térről a Parlamenthez. A már elindult menethez is folyamatosan csatlakoznak az emberek.
A Magyar Idők Online információi szerint a tömeg eleje méltóságteljes hangulatban megérkezett a Kossuth térre, ahol meghallgatják Orbán Viktor ünnepi beszédét.
A végeláthatatlan sorokban menetelő emberek a Kossuth Lajos azt üzente című dalt, a székely himnuszt, a Boldogasszony Anyánkat énekelte. A részt vevők mások mellett a szervezőt, Bayer Zsoltot éltetik.
MEGTÖRTÉNT AZ ELSŐ PROVOKÁCIÓ
Az V. kerületi Alkotmány utca bejáratánál a Gyurcsány-párt és az ún. Szolidaritás provokátorai brutális hangerejű kommunista indulókkal borzolták a részt vevők idegeit, próbálták megzavarni a Békemenetet. Úgy tűnik, sikertelenül.
Lengyelországból is jöttek résztvevők
A Bem tér már 12 óra előtt megtelt, az ország minden pontjáról és még Lengyelországból is érkeztek résztvevők.
Csizmadia László, a CÖF elnöke az M1 helyszíni tudósítójának elmondta, hogy idén újra a korábbi jelszóval indul útjára a menet, mert azt látjuk, hogy Brüsszel ismét megpróbálja Magyarországot és Lengyelországot gyarmattá tenni. A magyar-lengyel kézfogásban leledző erő, most megtestesült a Bem téren –tette hozzá az elnök. Több mint ezren érkeztek Lengyelországból, összességében 100-200 ezer emberre számítanak.
Komoly tömeg vesz részt az idei Békemeneten
Fotós: facebook.com/magyaridoknapilap
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő olyan levelet írt a Békemeneten résztvevő lengyeleknek, amely egész Európát is buzdíthatja arra, hogy a polgárság hangját hallani lehessen Brüsszelben is. Az elmúlt hat Békemenet arról szólt, hogy „a tíz körömmel kikapart magyar szabadságot, sikerüljön megőriznünk” – hangsúlyozta Csizmadia László. Hozzátette, nem pártállás kérdése, a lelkes tömeg kiáll a hazájuk szabadságáért.
A harangok megszólalnak – mondta az elnök. A Békemenet egy figyelmeztető Európának. Kiemelte, a civileknek dolgozni kell annak érdekében, hogy az európai népesség, akik nincsenek meghallgatva, meg tudjanak szólalni, hogy a brüsszeli „elefántcsont-toronyban” is meghallgassák.
A Békemenet a Margit hídon keresztül megy a Nyugati térhez, ahol az Alkotmány utcán keresztül jutnak el a Parlamentig és részt vesznek az állami ünnepségen.
Lomnici Zoltán szerint Hódmezővásárhely egy apró kis pötty lesz a magyar politikai történelemben, hihetetlen tömeg jött el ma tanúságot tenni a magyarság mellett. Bízzunk benne, hogy nem lesz semmilyen konkrét fenyegetés beváltva – jelentette ki a CÖF szóvivője az ECHO Televíziónak.
Csizmadia László, a CÖF alapítója az ECHO TV-nek elmondta: a magyar hazáért ki kell állni, minden ember aki azt gondolja, hogy a függetlenségünket meg kell őrizni az itt van, vagy szívből velünk van.
A Békemenet elindulása előtt Bayer Zsolt publicista arról beszélt, hogy egész Európa megosztott, az egyik oldalon állnak a „kétdimenziós emberek”, akik számára csak az egyén, a szabadság létezik, akik megfosztattak a vallási, nemzeti, családi és nemi identitásuktól, és akik azt gondolják, egyedül ők képviselik a modernitást és Európát.
Szavai szerint a másik oldalon állnak ők, akiket az előbbiek maradinak tartanak, olyanoknak, akik „kizárják magukat a modern világból és a modern Európából”, akik „nacionalisták, soviniszták és fasiszták”.
Hozzátette, hogy ők azok, akik azokat az eszméket, értékeket képviselik, amelyektől Európa Európa lett, akik még tudják, „mit jelent Isten”, nemzet, haza, család, gyermek, akik még tudják, „mit jelent a férfi és az asszony”.
Bayer Zsolt Bem József lengyel szabadságharcosról azt mondta, a szabadságharc bukása után társaival együtt az Oszmán Birodalomba menekült, ahol – hogy megmeneküljön a cárnak történő kiadatás elől – felvette a muszlim hitet és Murat pasaként halt meg.
Bayer Zsolt szerint a történet máig ható üzenete az, hogy „soha többé ne érkezzen el egy olyan világ, amikor az életünkért cserébe le kell mondanunk a saját hitünkről”.
Hozzátette: a lengyelek ugyanúgy hősként tisztelik Bem Józsefet, mint a magyarok, azonban mivel áttért a muszlim vallásra, nem nyugodhat megszentelt lengyel földben.
Úgy fogalmazott:
a mi feladatunk az, hogy megőrizzük temetőinket, megőrizzük a bölcsőinket és megőrizzük azt a kultúrát és civilizációt, amelyet ezeréves nemzetként megörököltünk őseinktől.
Magyarország szuverenitása a tét
Az eddigi Békemenetek legfőbb célja az volt, hogy az ország szabadsága, függetlensége és nemzeti szuverenitása mellett álljon ki – mondta ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője az M1 Ma reggel című műsorában. Hozzátette, eddig alapvetően belpolitikai ügyek nem motiválták a Békemenetet.
Megjegyezte, hogy most azonban eljött az a pillanat, amikor számos olyan hír látott napvilágot, hogy feltételezhetően veszélyben van Magyarország önrendelkezése. Ezért egy kritikus civil tömeg békésen végigvonul a Bem tértől a Margit hídon és az Alkotmány utcán át a Parlamentig
– szögezte le. Hozzátette, ez egy folyamatos tanúságtétel a nemzeti értékek és az elmúlt nyolc év eredményei mellett.
A forradalom hőseire emlékezett a CÖF-CÖKA a Gazeta Polska klubjaival
A 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezett a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) a lengyel Gazeta Polska civil klubjaival csütörtökön Budapesten, a Bem József téren.
Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumi elnöke azt mondta: 1848-49-ben és 1956-ban a két nép vállvetve küzdött a szabadságért, majd 1989-90-ben egymást segítve „söpörték ki a szovjet gyarmatosítókat”. Most mindkét népnek a brüsszeli bürokrácia és az ultraliberális ideológia ellen kell megvédenie magát – tette hozzá.
A kérdés 1848 óta nem változott: „rabok legyünk vagy szabadok” – mondta Csizmadia László.
A továbbiakban arról szólt, hogy elutasítják a migránsok kvóta szerinti betelepítését, és megvédik kétezer éves keresztény civilizációt és kultúrát. Meg akarjuk védeni asszonyainkat, gyermekeinket, unokáinkat, „ha kell, tűzzel-vassal” – fogalmazott Csizmadia László.
Kitért arra, a magyar nép és parlamentje támogatta, hogy Orbán Viktor kormányfő vétózza meg a Lengyelország ellen készülő uniós eljárást, erre a tömeg lengyelül „köszönöm” kiáltással válaszolt.
Az ünnepségen felolvasták a lengyel miniszterelnök levelét, amelyben Mateusz Morawiecki köszöntötte a megemlékezés lengyel és magyar résztvevőit. A lengyel kormányfő a levélben arról írt, hogy a két ország közötti jó viszony a közös történelmen és a politikai kapcsolatokon túl az olyan civil kapcsolatoknak is köszönhető, mint amilyet a CÖF-CÖKA és a Gazeta Polska klubok aktivistái ápolnak egymással. Kitért arra, Bem József emléke azokat a történelmi pillanatokat idézi föl, amelyek 1848-49-ben és 1956-ban is erősítették a két nép barátságát, és egymás iránti tiszteletünk egyre erősödik.
„Isten, áldd meg Lengyelországot, Isten, áldd meg Magyarországot!”
– fejezte be levelét a lengyel miniszterelnök.
Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője azt hangsúlyozta, a mai Európának a szabad nemzetek Európájává kell válnia. Közölte, Magyarország szuverén államként megerősítette az Európai Unióban elfoglalt pozícióját, és immár két éve Lengyelország is követte ezen az úton. Mindennek nyomán pedig a visegrádi együttműködést is sikerült helyreállítani – fűzte hozzá.
Úgy fogalmazott, ma elmondhatjuk az „európai diktátoroknak”: ha közös Európát akarnak látni, jöjjenek Budapestre, és nézzék meg, hogy csinálják ezt a lengyelek és a magyarok.
A főszerkesztő az ünnepség résztvevőit meghívta a lengyel függetlenség 100. évfordulója alkalmából tartandó idei ünnepségekre, majd „Éljen a független Lengyelország, éljen a független Magyarország, éljen a független nemzetek Európája!” felkiáltással zárta a beszédét.
A megemlékezés végén a résztvevők megkoszorúzták Bem József szobrát.
Közzétette: Magyar Idők – 2018. március 15.
