November elején nyújtotta be az Országgyűlésnek az Igazságügyi Minisztérium a közigazgatási bíróságokról szóló törvénytervezetet. A jogszabály 2020-ban új, kétszintű fórumrendszerrel bővítené a magyar igazságszolgáltatás jelenlegi szisztémáját.
Az előterjesztés szerint az első szinten nyolc közigazgatási törvényszék lesz, ilyen fórum dolgozik majd Budapesten, Pécsett, Győrben, Szegeden, Debrecenben, Veszprémben, Miskolcon és Pest megyében. Mindez csak részben nevezhető újdonságnak, az év eleje óta ugyanis ezeken a helyszíneken már működnek úgynevezett regionális közigazgatási és munkaügyi bíróságok, ráadásul jelenleg is itt tárgyalják a legtöbb olyan ügyet, amelyet 2020 után az új bírósági rendszer bírál majd el.
A második szintet a Közigazgatási Felsőbíróság adhatja. Lényeges tudnivaló, hogy a jogkereső közönség 2020-tól a közigazgatási bíróságokon kérhet jogorvoslatot a hatóságok határozatai ellen például az adó- és az építési ügyekben, a közbeszerzések kapcsán vagy a választási, a népszavazási és a gyülekezési jogvitákban. Itt lehet majd megtámadni a kvázi jogszabályokat is, tehát azokat a normákat, amelyek nem jogszabályok, mégis meghatároznak fontos kérdéseket.
Ezek mellett az önálló közigazgatási bíróságok határoznak majd az önkormányzati rendeletekről is.
Az ügyfelek szempontjából talán az a legfontosabb kérdés, hogy az új fórumrendszer kialakításával milyen előnyökhöz jutnak azok az állampolgárok, akik valamilyen állami szervezet ellen indítanak pert. A kormányzat berkeiből az utóbbi időkben két kifejezést hangoztattak feleletül erre a felvetésre: ezek a gyorsaság és a szakszerűség.
Az új bírósági rendszertől – és a közigazgatást érintő esetleges más eljárásjogi módosításoktól – azt remélik az igazságügyi tárcánál, hogy a jelenleginél hamarabb születhet meg a közigazgatási jogvitákban a végső döntés. Az idő ugyanis az ilyen perekben is lényeges.
A szakszerűség pedig amiatt javulhat, mert a hivatalok döntései a mostaninál rövidebb úton köthetnek ki a bíróság előtt, ami a határozatok alaposabb kimunkálására sarkallhatja az állami szervezeteket.
Nincs teljhatalom
A közigazgatási bíróságok kialakítása kapcsán az utóbbi időben megannyi politikai vélemény hangzott el. Az ellenzéki megszólalások lényege nagyjából úgy foglalható össze: a kormány saját pártbíróságot hoz létre azért, hogy a politikailag kényes ügyeket a kabinet érdekeinek megfelelően döntsék el majdan az új fórumok.
A felvetések kapcsán a szakminisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabály parlament elé kerülő tervezete számos garanciális passzust tartalmaz, vagyis az ellenzéki félelmek teljességgel alaptalanok.
Három pont külön is kiemelhető, az egyik a pénzügyi kérdés. Az új közigazgatási bíróság bizonyos igazgatási feladataiért az igazságügyi miniszter felel majd, így a tárcavezetőnek lesz teendője a szervezet költségvetése kapcsán is. A folyamatban azonban fontos szerepet szán a jogszabály a Közigazgatási Felsőbíróságnak és a bírói tanácsnak is, vagyis – ahogy a tárcánál megjegyezték – a miniszternek nincs szabad keze, nem dönthet korlátlanul az anyagiak dolgában.
Hasonló a helyzet az ügyek elosztásánál is: a rendelkezések meghatározzák, miképpen kell rögzíteni, hogy egy adott ügy melyik bíróhoz kerül majd. A kormányzati álláspont szerint a szabályrendszer megakadályoz mindenféle beavatkozást, ráadásul jogorvoslati utat is felkínál. A miniszter egymaga arról sem dönthet, ki legyen az új szervezetben közigazgatási bíró.
A jelenleg közigazgatási ügyek megítélésével foglalkozó szakemberek kérhetik átvételüket az új bírósági fórumokra, ha így tesznek, automatikusan pozícióhoz jutnak. A kérdés inkább az, hogy az üresen maradó helyekre miként választják majd ki a bírákat a majdan jelentkezők közül. Ez ügyben tudni kell, hogy a pályázók pontszámokat kapnak, s csupán a legmagasabb pontszámot elérők közül kerülhet ki a nyertes.
A miniszter azt megteheti, hogy – az érintettek meghallgatása után – eltér a pontszámok alapján kialakult rangsortól, de ilyen döntéséről indoklással kell szolgálnia. Az igazságügyi kormányzat szerint ez a megoldás garantálja, hogy csak a legjobbak kerüljenek be a közigazgatási bíróságra – már csak azért is, mert aki nem kap elég magas pontszámot, semmiképp sem válhat így bíróvá.
Bírák a hivatalban
Az új rendelkezések egyébként a bírák helyzetét is érinthetik. A különféle politikai és szakmai vitákban a kormányzat azt hangsúlyozta, hogy a közigazgatási bíróságon dolgozó szakemberek javadalmazása, jogállása semmiben sem különbözik majd a többi bíróétól, egy érdekes lehetőséget azonban garantál számukra a jogszabály.
A tervezet szerint a közigazgatási bírák kérhetik majd, hogy bizonyos időszakot eltölthessenek valamely hatóságnál, állami szervezetnél. Eszerint a bírák – tapasztalatszerzés céljából – kérelmezhetik, hogy átmeneti időre például az Alkotmánybíróságra, az adóhatósághoz, a bevándorlási hivatalhoz vagy valamely kormányhivatalhoz osszák be őket.
Ha ezt az érintett szervezet is szeretné, s megszületik a szükséges jóváhagyás, úgy a bíró egy ideig az adott helyen dolgozhat, és – bírói fizetését megtartva – az ottani feladatokat láthatja el.
A szaktárcánál abban bíznak, hogy a lehetőség bevezetésével a bírák kellő tapasztalatot szerezhetnek azokban az ügyekben, amelyekben egyébként később ítélkezni fognak. Egyúttal a közigazgatás is megismerheti a bírói nézőpontot, gyakorlatot, így elkerülve a felesleges jogvitákat.
Érdemi fizetésemelés jön?
A közigazgatási bíróságok kialakítása bizonyos szempontból az egész bírói kar számára fontos lehet. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis októberben arról beszélt: a bírói bérek rendezésének a közigazgatási bíróságok létrejöttével, legkésőbb 2020. január elsejével nagy lépésekkel kell megkezdődnie.
Gulyás Gergely akkor indokképpen arról beszélt: ha európai uniós összehasonlításban vizsgáljuk meg, hogy ma egy bíró mennyit keres, akkor talán most már a román szinten vagyunk, de az sem kizárt, hogy az alatt.
A tárcavezető a jelenlegi bírói fizetéseket méltatlannak nevezte. Jogászberkekből úgy értesültünk, hogy pontos számokról még nem lehet hallani, de az emelésnek markánsnak kell lennie.