Komoly kritikát fogalmazott meg a múlt héten az oktatáspolitikával szemben L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője, mert szerinte sosem volt ennyi szegregált iskola hazánkban, mint az elmúlt hat évben, olvasható a Hvg.hu-n megjelent cikkben. Az ügy pikantériája, hogy L. Ritók Nóra úgy állítja mindezt, hogy közben az általa létrehozott alapítvány, illetve igazgatott alapfokú művészeti iskola információink szerint 2010 óta 135 millió forintot kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül. Ez a pénz uniós pályázatból, hazai pályázati forrásokból és köznevelési szerződésekből jött össze. A támogatás felosztása: uniós forrásból több mint 51 milliót, köznevelési szerződések alapján további 75,5 milliót, illetve egyéb támogatásokon keresztül még további nyolcmillió forintot adott a tárca a hátrányos helyzetű berettyóújfalui gyermekek nevelésére.
A Buda-Cash-botrány kapcsán az Észak-magyarországi Regionális Bank működési engedélyének visszavonása miatt a szervezet nem jutott hozzá az állami támogatásokhoz, ezért az MNB is kisegítette az alapítványt tavaly 40 millió forinttal, hogy folytatni tudják a működést – olvasható a 444.hu-n. Az alapítvány alapfokú művészetoktatási iskolája honlapjuk szerint kiemelten foglalkozik a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű és a roma tanulókkal képző- és iparművészeti, illetve táncművészeti ágon.
Juhász Péter, az Együtt alelnöke, miután találkozott az iskola vezetőjével, a Facebookon osztotta meg a véleményét az iskoláról, annak működéséről, kiemelve, hogy L. Ritók Nóra és csapata önerőből teremti meg a ma már több tucat települést átfogó program végrehajtásához szükséges forrásokat. A politikus szerint természetes, hogy a kormány nem ezekre a programokra épít. „Éppen ezért minden pénzt a Matolcsy-féle kamuképzőkbe tolják a társadalmilag hasznos programok helyett.” A fenti mondatok arra utalnak, hogy L. Ritók Nóra vagy nem tájékoztatta vendégét a támogatásokról, amelyeket a minisztériumtól és a nemzeti banktól kapott, vagy Juhász Péter nem érezte szükségét az igazság elmondásának, hiszen az nem illeszkedne prekoncepciójába.
Megkerestük az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjét is, akit az általa korábban felvetett problémákról kérdeztünk. L. Ritók Nóra a kormány oktatáspolitikájára vonatkozó felvetésünkre elmondta: nő a szegregáció, egyre több az egyházi fenntartású iskola a térségükben. Ennek következtében az állami fenntartású iskolákban emelkedik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya, mivel a jobban szituált vagy nem roma szülők átviszik gyermeküket a felekezeti intézményekbe. Véleménye szerint kötelezni kellene az egyházakat arra, hogy vegyenek részt a körzetes rendszerben és a problémás tanulók ellátásában. Azt a szakember is elismerte, hogy a szülőknek joguk van a szabad iskolaválasztáshoz, ugyanakkor megkérdőjelezi, hogy mindenki vallási identitás miatt választja ezeket az intézményeket. Iskolájuk 520 diákot lát el az alapfokú művészetoktatás keretében délután, hetven százalékuk hátrányos helyzetű. Arra a kérdésünkre, hogy miből finanszírozzák a működésüket, elmondta: teljes körű esélyteremtő programot visznek, amelyben szerepel a munkahelyteremtés és az önfenntartás is, illetve az örökbefogadó támogatók fejenként havi 1500 forinttal segítik az itt tanulókat. Kitért arra is, hogy az alapítvány 5-6 közhasznú tevékenységet folytat, de ebből csak az oktatáshoz kapnak állami hozzájárulást.