Csak a választások, vagyis 2018 áprilisa után születik döntés a kórházi kancelláriákról. Az új struktúra megalapozása azonban megkezdődik, a kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központot ugyanis a tervek szerint megerősítik, hogy növelhesse az intézmények feletti kontrollt és javíthassa a köztük meglévő együttműködést. Az államtitkár elismerte, hogy ez gyengébb megoldás, mint a kancellária, és nem tagadta, hogy annak halasztását kudarcként élte meg. Mint ismert, a tavaly ősszel hivatalba lépett Ónodi-Szűcs Zoltán egyik fő vállalása a kórházigazgatók felett álló kancellária-rendszer kiépítése volt, ami elvileg hatékonyabbá tette volna az intézmények működését, ám azt nemcsak a kórházszövetség kifogásolta, de a kormányban sem kapott zöld jelzést.

Az államtitkár szerint a várólisták lerövidítése egyedülálló Európában
– Ami nem öl meg, az erősít – jegyezte meg a döntéssel kapcsolatban Ónodi-Szűcs Zoltán, aki a sikerekre is kitért, amikor lapunk arról kérdezte, hogyan értékeli ennek fényében államtitkársága első évét. Emlékeztetett: jövőre 170 milliárd forinttal nőnek az egészségügy forrásai, és ehhez jönnek még a fővárosi fejlesztésekre szánt tízmilliárdok. Azt a csatát is megnyerte – tette hozzá –, hogy egy szuperkórház építése helyett teljes körűen átrendezik Budapest egészségügyi ellátását. Az államtitkár sikertörténetnek tartja az érdekvédőkkel tető alá hozott ágazati béremelést is, valamint azt, hogy a megkezdték az emelt szintű ápolási otthonok kialakítását. Amit pedig a várólista-rövidítések terén elértünk, az Európában egyedülálló – vélte Ónodi-Szűcs Zoltán, jelezve, hogy a korábbi kétszázezerrel szemben már csak 28 ezren várnak valamilyen műtétre.
Az államtitkár jelezte: az elmúlt tizenhét hónapban ismét 60 milliárd forintra nőtt az intézmények adóssága, ebből 45 milliárd a 30 napon túl lejárt tartozás. A növekedés üteme átlagosan havi 3 milliárd forint, ami jóval lassabb, mint korábban, amikor havonta több mint ötmilliárd forinttal emelkedett a kifizetetlen számlák összege.
– A kórházak gazdálkodása tehát még mindig nem jó, ezért szükség van egy újabb konszolidációra – közölte Ónodi-Szűcs Zoltán. Szavai szerint: ha minden a tervek szerint halad, akkor a jövő évtől a betegek védelme érdekében bevezetik a kompetencia-rendszert, ami nagyjából azt jelenti, hogy az egyes intézményi ellátásokat, beavatkozásokat csak ott végezhetik, ahol azok személyi és tárgyi feltételei is adottak.